Tovább esik a gázár, mindenki Európának akar eladni

Hétfőn bőven 30 euró alá esett a megawattonkénti gázár az európai piacon, immár az orosz konfliktus előtti tartományon belül. Egy elemző hiányt említ, de azt más kontinens exportőrei boldogan betömik, többszörösen is.

Múlt hét végén először esett az európai meghatározó gázár 30 euróra, ezzel elérve azt a szintet, ami az elmúlt 12 év során jellemző sáv teteje volt, az orosz gázmanipuláció 2021-es megkezdődése óta. Ma már alig vesz a kontinens orosz gázt, a kialakult piaci részre rávetette magát a világ legtöbb gázexportőre. Az ár hétfőn tovább csökkent, 29 euró alatt is járt.

Európai gázár júniusi szállítással a TTF tőzsdén, euró/megawatt
Európai gázár júniusi szállítással a TTF tőzsdén, euró/megawattKép: stooq.com

Vezeték nélkül is jön

A kontinens saját termelésből és vezetékes importból nem tudja fedezni teljes szükségletét, amint erre Németh Viktória, az Oceanus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője is rámutat az Infostart szerint, ugyanakkor az orosz válság hatására olyan sokat fejlődött a kontinensek közötti cseppfolyósított (LNG) gázszállítás, hogy erre nincs szükség. 

Három kontinens, nevezetesen Amerika, Afrika és Ausztrália földgáztöbblettel rendelkezik, miközben a Európa és Ázsia fogyaszt többet, mint amennyi rendelkezésére áll. A hatalmas mennyiségű orosz gáz tavalyig Európa ellátásában játszott döntő szerepet, most Ázsiában, elsősorban Kínának próbálják meg eladni, amit Európa immár nem vesz meg.

Európába igyekeznek
Korábban Ázsia volt az LNG gáz legnagyobb vásárlója, ennek egy részét kiváltja az orosz gáz (amit részben ugyancsak cseppfolyósítva szállítanak, miután nincs elegendő vezetékes kapacitás), így a három többletes kontinensek exportőrei immár főleg Európát célozzák. Szállításra alkalmas hajó immár van elég, és Európa is egyre több kifejtési ponttal rendelkezik, és újabbakat épít. A növekvő kínálat pedig óhatatlanul előidézi az ár mérséklődését, amely még mindig bő háromszorosa a meghatározó amerikai gázárnak.

Belső kitermelés
Ami a belső és vezetékes ellátást illeti: Németh Viktória szerint Azerbajdzsán és Norvégia felől már maximális a forgalom (Norvégiát nyugodtan tekinthetjük belső európai forrásnak, még ha Norvégia névleg nem is EU-tag, az Európai Gazdasági Térség és az egységes belső piac tagja, így gazdasági szempontól a tagokkal megegyező helyzetben van). Algéria felől ugyanakkor még növelhető a csővezetékes szállítás.

Az uniós országokon belül a kitermelés még Romániában növelhető, és ott erre sor is kerül, de lassú a folyamat, mindazonáltal az elemző szerint 2025-ben már Magyarország is vásárolhat román gázt. Hollandia átmenetileg megnövelte kitermelését, de ennek visszafogását tervezi elsősorban környezetvédelmi okokból (a kitermelés földrengésekhez és egyéb problémákhoz vezet).

Véget ért az eladók „ingyen ebédje”
Az elemző szerint 26 milliárd köbmétert nem fedeznek ezek a tételek és az egyéb beszerzési lehetőségek, ami 6-7 százaléka Európa következő téli fogyasztásának. Szerinte csökkenteni kellene a gázfogyasztást hogy ezt kigazdálkodja a kontinens, illetve azt írja, hogy az LNG szállítás növelhető esetleg.

Nos, az esetleg nem igazán helytálló kifejezés: jelenleg úgy tűnik, hogy az LNG a három kontinensről korlátlanul rendelkezésre áll, és miután az eladók tavaly hozzászoktak a magas árhoz, most meglepve látják, hogy az Oroszország által kreált „ingyen ebédnek” számukra is lassan vége, így minél inkább próbálnak eladni a számukra még most is kedvező áron.

Lökést adtak a fejlődésnek
Ha nem így lenne, és mutatkozna a téli hiány, az ár már most emelkedne, de ennek pont az ellenkezője zajlik. A piac az egyensúly irányába halad, normalizálódik, és ugyanolyan kiegyensúlyozott lesz, mint 2021 előtt, csak nem orosz, hanem a világ minden részéről érkező gázzal. Az orosz válság óriási lökést adott a fejlődésnek: a gáz kontinensek közötti szállítása egyre inkább megoldottnak tekinthető, így a kontinensek közötti árkülönbségek is jobban tudnak mérséklődni.

Megújulók
Német Viktória a megújuló energiaforrásokról is ír, szerint 2021-ben 19 százalék volt a megújuló aránya az áramtermelésben Európában, 2022-ben már 27 százalék. Ez a növekedés arra utal, hogy gyorsan teret fog nyerni a szektor, és a gázfelhasználás szerepe csökkenhet összességében az áramtermelésben. Nagy-Britanniában, bár már nem EU-tag, rövidesen teljesen megszűnik a gáz felhasználása az áram előállításában, így az ország eladhatja Európában gázfeleslegét.

Ami a hálózati betáplálás akadályait illeti: ezek megfelelő beruházásokkal megoldhatók, ugyanúgy, ahogy az LNG szállítás infrastruktúráját is gyorsan bővítették, ahogy erre szükség lett. Ha szándék van, nem fog érdemi akadályt jelenteni a megújulók arányának további növelése, persze különösen ott, ahol az időjárási adottságok is kiválóak.

Már az oroszok is adnának
Az orosz energiaválság úgy tűnik, hogy véget ért, a gáz 2021 tavaszi áron beszerezhető, de még októberi szállításra is vehet most 36 euróért valaki, ha attól tart, hogy nem lesz elég, amit hosszabb távú szerződésekkel lekötött. Sőt, most már, hogy nem járt sikerrel Európa kiéheztetése orosz részről, vélhetően Oroszország is megpróbál minél többet eladni azoknak, akik hajlandók tőle vásárolni, immár tovább növelve a kínálatot.

Forrás:https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/gazar-energiaar-megujulok-rezsi.771584.html

Részvény: