Bassár el-Aszad rendszerének összeomlásával Törökország geopolitikai befolyása ugrásszerűen megnőtt a Közel-Keleten. Ankara már évek óta támogatta az Aszad-ellenes erőket, most pedig kulcsszereplővé vált a szíriai hatalmi átmenet alakításában. De vajon milyen hatással lehet mindez az európai politikát is befolyásoló menekültválságra? Tudja-e kezelni Törökország a határokon átívelő kurd-kérdést? És hogyan alakulhat Erdogan viszonya a többi regionális hatalommal? Törökország-kutatóval jártuk körbe ezeket a kérdéseket.
Törökország „barátságtalan hatalomátvételt” hajtott végre Szíriában, ők állnak Aszad volt szíriai diktátor megbuktatása mögött – jelentette ki Donald Trump decemberben, majd hozzátette, Törökország kezében van a kulcs Szíriához.
A második ciklusát azóta nagy lendülettel megkezdő amerikai elnök szavait annyiban mindenképp érdemes árnyalni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint nem Törökország kezdeményezte a támadást, még ha valóban örültek is a végkimenetelnek. Bármilyen szerepet is játszott azonban Törökország a hatalomváltásban, egy dolog biztos: az ország befolyása most jelentősen megnőtt Szíriában és a tágabb közel-keleti térségben.
Hogy miért fontos a törökök számára Szíria, az egy térképre nézve is megérthető. A két ország között 910 kilométeres szárazföldi határ húzódik, amelyen keresztül több millió menekültet fogadott be a lassan másfél évtizede indult szíriai polgárháború alatt, és azt szeretné, ha sokan visszatérhetnének egy biztonságos országba.
Törökország egyúttal meg akarja akadályozni a kurd autonómiát Szíria északi részén, amit a nemzetbiztonságára nézve fenyegetésnek tekint a törökországi kurdok önállósodási törekvései miatt. Ankara abban reménykedik, hogy az érdekeihez jobban igazodó vezetéssel ezúttal lehetősége nyílik erre.
A régió hatalmi átrendeződése tovább erősíti Törökország pozícióját, ugyanis a korábbi szír rezsim legfontosabb támogatói, Oroszország és Irán, elvesztették térségbeli szövetségesüket, amivel befolyásuk is gyengült.
Az Aszad-rezsim bukása a Közel-Keleten most mindenképpen Törökország irányába billenti a mérleget
– összegezte a folyamatok lényegét a 24.hu-nak Szerencsés László Törökország-szakértő, a Stockholmi Egyetem Török Tanulmányok Központjának kutatója, akivel a továbbra is fennálló kérdésekről és bizonytalanságokról is beszéltünk.