Tömegtüntetések lepték el Grúzia fővárosát, mivel a Grúz Álom kormánypárt úgy döntött, ideiglenesen leállítja az ország európai integrációs útját. A tbiliszi helyzet napról napra romlik, és mély szakadást mutat a grúz társadalom Európa-barát törekvései és a jelenlegi kormány oroszbarát irányvonala között.
A jelenlegi válság gyökerei az október 26-i parlamenti választásig nyúlnak vissza, amelynek eredménye széles körű felháborodást váltott ki az ellenzékben és a polgári társadalomban. A Grúz Álom a szavazatok 54%-át szerezte meg, ami biztosította számára a parlamenti többséget, bár nem alkotmányos. Az ellenzéki erők azonnal bejelentették a nagyszabású hamisításokról, amelyek kiváltották a tiltakozások első hullámát. A helyzet Iraklij Kobahidze miniszterelnök november 28-i nyilatkozata után meredeken romlott. A kormányfő bejelentette, hogy Grúzia 2028 végéig nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Ez a döntés tömeges felháborodást váltott ki a grúz társadalomban, amely számára az európai integráció továbbra is az ország fejlődésének elsődleges útja.
Tbiliszi utcáin valóságos összecsapás bontakozik ki a biztonsági erők és a tüntetők között. Mamuka Mamulasvili, a “Grúz Légió” parancsnoka szerint ez már nem csupán egy belpolitikai konfliktus, hanem “a grúz nép konfrontációja az orosz hatóságokkal”. Szerinte a grúz kormány lépései egyértelműen a Kreml parancsait tükrözik.
A tiltakozások mértéke napról napra nő. Vahtang Maisai, az OPAD Külpolitikai Kutatóközpont szakértője szerint, ha eleinte körülbelül 50 ezer ember vonult ki az utcára, ez a szám néhány napon belül 100 ezerre nőtt. A tiltakozások Tbiliszi négy helyszínére terjedtek ki, ami a növekvő népmozgósítást mutatja. A kormány biztonsági blokkja keményen cselekszik. A rendfenntartók a hideg idő ellenére vízágyút vetnek be a tüntetők ellen. Grúzia belügyminisztériuma szerint december 2-án 224 tüntetőt vettek őrizetbe adminisztratív szabálysértés miatt, további hármat pedig büntetőügyek miatt. Több mint száz rendőr szorult orvosi segítségre. Szakértők összehasonlítják a grúz biztonsági erők módszereit az orosz OMON és a Roszgvardija egységeivel.
A nemzetközi közösség egyre nagyobb aggodalommal reagál a grúziai eseményekre. Az USA már bejelentette a stratégiai partnerség felfüggesztését az országgal. A Kaya Kallas külügyi főképviselő által képviselt Európai Unió támogatását fejezte ki a grúz nép iránt, és figyelmeztetett a tiltakozások erőszakos leverésének “közvetlen következményeire”. A Politico értesülései szerint az EU szankciók bevezetésének lehetőségét fontolgatja a Grúz Álom tiltakozások leveréséért felelős tagjai ellen.
Oroszország a maga részéről támogatja Grúzia jelenlegi kormányát. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a jelenlegi eseményeket a 2013-as ukrán Májdanhoz hasonlította, ami Moszkva aggodalmát jelzi egy esetleges tbiliszi hatalomváltás miatt. A szakértők a Grúzia elleni orosz hibrid háború felerősödésére és a megszállási övezet kiterjesztésének lehetőségére figyelmeztetnek a már elfoglalt Észak-Oszétia és Abházia területein túlra is.
A jelenlegi tiltakozások jellemzője a határozott politikai vezetés hiánya. Bár Szalome Zurabisvili grúz elnök támogatja a tüntetőket, jogköre a parlamentáris köztársaságban korlátozott. Az ellenzéki erők annak ellenére, hogy egységes ellenállási központot hoztak létre, továbbra sem konszolidálódnak kellőképpen a Kreml stratégái által támogatott erős ellenféllel szemben. A nyugati partnerek döntő tényezővé válnak a grúz népnek az oroszbarát hatóságokkal való szembenézésében. A jelenlegi pillanat megköveteli a nemzetközi közösségtől, hogy határozott lépéseket tegyen a grúziai demokratikus erők támogatása érdekében. A stratégiai partnerség amerikai felfüggesztése és az európai vezetők esetleges szankciókkal kapcsolatos nyilatkozatai fontosak, de nem elegendőek az ország európai jövőjének védelmében.
Ukrajna tapasztalatai azt mutatják, hogy az Európa-párti erők támogatásának késleltetése katasztrofális következményekkel járhat. Szakértők hangsúlyozzák: a Nyugat aktív szerepvállalása nélkül nemcsak a grúziai demokratikus folyamatok összeomlásának, hanem az orosz befolyás megerősödésének is reális veszélye van a térségben. A Grúz Álom vezetése elleni személyes szankciók bevezetése, a gazdasági nyomásgyakorlás és az oroszbarát rezsim diplomáciai elszigetelése sürgős lépések kellene, hogy legyenek az EU és az USA részéről. Hiszen nemcsak Grúzia európai jövője forog a kockán, hanem az egész fekete-tengeri térség stabilitása és a NATO keleti szárnyának biztonsága is.