Grúziát a „külföldi ügynökökről” szóló tekintélyelvű törvényjavaslat elleni nagyszabású tiltakozások lepték el – az információs tér szigorú cenzúrájának és a civil társadalom „megtisztításának” hasonló eszköze már régóta érvényben van Oroszországban.
Március 7-én a tbiliszi parlament első olvasatban támogatta „A külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot. Megköveteli, hogy a finanszírozásuk több mint 20%-át külföldről kapó civil szervezetek és médiák „külföldi befolyás ügynökeiként” regisztráljanak. Ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthatnak. A dokumentum valójában az Orosz Föderációban korábban elfogadott törvény analógja.
Március 7-én este a tbiliszi Rusztaveli sugárúton és a Parlament előtti téren több ezren tiltakoztak a tekintélyelvű törvényjavaslat elfogadása ellen. Kezükben Grúzia és az EU zászlaját tartották, sok plakáton a tüntetők szolidaritásukat fejezték ki Ukrajnával, és ellenezték Oroszország befolyásának erősítését Tbilisziben.
Eközben Grúzia elnöke, Szalome Zurabisvili személyesen támogatta a „külföldi ügynökökről” szóló törvénytervezet elleni tiltakozókat. Azt is megígérte, hogy megvétózza, ha a dokumentumot elfogadják a parlamentben.
„Ez nem ma vagy holnap fog megtörténni, de a törvényjavaslatat vissza kell vonni” – mondta.
„Itt állok New Yorkban, a Szabadság-szobor a hátam mögött. Ez az a szimbólum, amelyért Grúzia mindig is küzdött, ezért jöttünk a mai napig, és ma veletek vagyok, mert ma egy szabad Grúziát képviseli, amely Európában látja jövőjét, és nem engedi, hogy bárki elvegye ezt a jövőt” – mondta Szalome Zurabisvili videoüzenetében.
Egy spontán tüntetés a főváros központjában a rendfenntartókkal való összetűzésbe fajult, a rendőrség erőszakot alkalmazott a tüntetőkkel szemben: pálcákat, gumilövedékeket és vízágyúkat. A tüntetők „Molotov-koktélokkal” válaszoltak. A grúz orvosok több tucat sérült tüntetőről tájékoztatták az RFE/RL-t, és megsérült biztonsági rendfenntartókról is érkeztek jelentések. A rendfenntartók ellökték a tüntetőket a parlamenttől, és tömegesen letartóztatták őket. „Az akció számos résztvevőjét őrizetbe vették, köztük a Girchi Zurab Japaridze ellenzéki párt vezetőjét” – mondta egy másik grúz ellenzéki, Georgij Vashadze.
Több tucat tüntető megsérült a tbiliszi parlament melletti tüntetés feloszlatására tett kísérlet során. Egy 16 éves tüntető azt mondta az újságíróknak: „Annyira ég a szemem, hogy ki sem tudom nyitni, nem látok semmit.”
Egy mentőorvos arról számolt be, hogy nem szűnnek meg az orvosi ellátásra szoruló tüntetők. Több mint 100 orvos főként az áldozatok szemét mossa. Az áldozatok számára és sérüléseik súlyosságára vonatkozó adatok pontosítása folyamatban van.
Grúzia belügyminisztériuma az eseményekről szóló változatában 66 ember őrizetbe vételéről számolt be a március 7-i tiltakozások eredményeként – állítólag a grúz Büntetőtörvénykönyv 166. és 173. cikkelye alapján (a kis huliganizmusról és a hatalom képviselőjének követeléseivel szembeni engedetlenségről). A rendfenntartók nem részletezték a fogvatartottak nevét és a folyamatban lévő büntetőügyek számát. Az akció erőszakos feloszlatását a grúz belügyminisztérium is azzal próbálta igazolni, hogy a demonstrálók elutasították a Rusztaveli sugárút kiürítésére irányuló felszólításokat – szerintük ezért „arányos erőt és speciális kényszerítő eszközöket” alkalmaztak az akció résztvevőivel szemben.
A grúz állami ombudszman képviselői az elkülönítő cellákban fogva tartott állampolgárokkal találkoztak, és ellenőrizték fizikai állapotukat – számoltak be emberi jogi aktivisták. További információkat későbbre ígértek.
Az Európai Külügyi Szolgálat szerint a törvény jelenlegi formájában fennáll annak a veszélye, hogy negatív hatással lesz a civil társadalomra és a médiaszervezetekre, és negatív következményekkel járna sok grúz számára, akik hasznot húznak munkájukból.
„Ez a törvény nem egyeztethető össze az EU értékeivel és normáival. Ez ellentmond Grúzia kinyilvánított céljának, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, amelyet a grúzok nagy többsége támogat. Ennek végleges elfogadása súlyos következményekkel járhat kapcsolatunkra” – áll a közleményben.
Az Európai Unió pedig felszólítja Grúzia kormányát, hogy tegyen eleget a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítására vonatkozó kötelezettségeinek, és emlékezteti az embereket az emberek békés tiltakozáshoz való jogára – hangsúlyozta az Európai Külügyi Tanács.
E nélkül is az oroszbarát hatóságok úgy döntöttek, hogy Oroszország mintájára fogadják a külföldi ügynökökre vonatkozó elnyomó törvényt. Az erre adott reakció tiltakozás. A tiltakozásra könnygáz a reakció. Az eredmény: összecsapások a rendőrséggel.
Az ukránoknak és grúzoknak közös fájdalmaik, közös értékek és közös politikai célok. Tbiliszi többször is bebizonyította, hogy a területének egy részét megszálló országgal fenntartott kapcsolatok értékesebbek, mint az európai értékek. Grúzia lakossága az antitestekhez hasonlóan az egyetlen elérhető módon próbálja leküzdeni a gyulladást. A szabad embereknek így kell harcolniuk.
Grúzia népe megérdemli a demokráciát és a jobb sorsot. Grúziában a belpolitikai folyamatok és problémák semmiképpen sem „meghívás” Moszkvának, hogy fegyveres beavatkozást hajtson végre ebben az országban.
Ugyanakkor azáltal, hogy visszafogja az agressziót a földjén, Ukrajna segít megoldani az orosz imperializmus és más érintett országok, különösen Grúzia problémáját. Érdemes megérteni, hogy Moszkvára összpontosítani reménytelen. Oroszország korrupt diktatúrákat kényszerít gyengébb partnereire, és belerángatja őket őrült háborúiba.