Oroszország újabb hatalmas rakétatámadást intézett Ukrajna területe ellen, demonstrálva állandó terrortaktikáját a civil lakosság ellen. 2024. november 28-án éjszaka az orosz erők kombinált támadást indítottak a Fekete-tengerről érkező Kalibr cirkálórakétákkal és a Tu-95MS stratégiai bombázók X-101 rakétáival, valamint Sahed drónokkal. Különösen aggasztó az a tény, hogy a rakétacsapások pályái egyre inkább megközelítik Ukrajna nyugati határait, ami potenciális veszélyt jelent a NATO-tagállamokra. A helyzet egyre feszültebb, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy orosz rakéták átléphetik a szomszédos államok – Lengyelország vagy Magyarország – határait, ami a konfliktus súlyos nemzetközi szintű eszkalációjához vezethet.
Az ukrán légierő tájékoztatása szerint összesen 57 X-101 cirkáló rakétát, 28 Kalibr rakétát, 97 Sahed drónt, három S-300 rakétát Harkovnál és három X-59/69 irányított légi rakétát indítottak. Az ukrán légvédelmi erőknek 76 cirkáló rakétát és 35 támadó drónt sikerült lelőniük, ami az ukrán légvédelmi rendszer nagy hatékonyságát jelzi, de sajnos nem sikerült minden rakétát elfogni.
A támadás két erős hullámban történt, amelyek főként Ukrajna középső és nyugati régióira irányultak. A Kalibr rakéták első hulláma hajnali 5 óra körül érte el Ukrajna területét, és Rovno, Lvov és Luck városrészeit csapta le. A második hullám, amely Tu-95MS bombázókból indított X-101 rakétákból állt reggel 7 óra után, Csernyigov megye területéről indult Kijev és Poltava megye irányába.
Erőteljes robbanás dördült Ukrajna fővárosában reggel 8 óra körül. A kijevi város katonai közigazgatásának tájékoztatása szerint a lelőtt rakéta törmeléke a város egyik lakónegyedében nyílt területre hullott. A támadás miatt kijeviek ezrei kényszerültek arra, hogy az éjszakát földalatti metróállomásokon és bombariadókban töltsék, és kerestek védelmet az orosz rakéták ellen.
Ukrajna nyugati régióinak energetikai infrastruktúrája különösen súlyosan érintett. Luckban a város egy része áram nélkül maradt, ami az elektromos közlekedés felfüggesztéséhez vezetett. A Rovno régióban több mint 280 ezer előfizető volt áram nélkül, gondok voltak a vízellátással, az oktatási intézmények pedig kénytelenek voltak távoktatásra váltani. Lvov térségében másodszor támadták meg az orosz csapatok Sztrijt, ahol fontos földalatti gáztárolók találhatók, amelyeket nemcsak Ukrajna, hanem az Európai Unió országai is használnak. A támadások és a rendkívüli leállási ütemterv alkalmazása következtében 523 ezer előfizető maradt áram nélkül. A Drogobics városa közelében lévő kritikus infrastruktúra objektumot is eltalálták.
Vinnyicában egy rakétatámadás következtében lakóépületek és kereskedelmi épületek sérültek meg, egy nő pedig megsérült. Az Ivano-Frankovszk régióban magánházakban és kritikus infrastrukturális létesítményekben keletkezett károkat jegyeztek fel, amelyek vészhelyzeti áramkimaradásokhoz vezettek. A Hmelnickij régióban részben felfüggesztették az áramszolgáltatást a Sepetovka és a Hmelnickij körzetekben.
Andrej Jermak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy Oroszország folytatja terrortaktikáját, rakétákat halmoz fel az ukrán infrastruktúra elleni támadásokhoz, és háborút folytat a civil lakosság ellen a hideg időben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszország milyen segítséget kap szövetségeseitől, különösen Észak-Koreától a terrortámadások végrehajtása során.
Ez a hatalmas támadás újabb bizonyítéka annak, hogy Oroszország szándékosan igyekszik a lehető legnagyobb kárt okozni Ukrajna civil lakosságának, különösen a téli időszak körülményei között. Az energiainfrastruktúra elleni szisztematikus támadások célja, hogy megfosszák az ukránokat az alapvető életfeltételektől – a fénytől, a hőtől és a víztől. Emberek milliói kénytelenek álmatlan éjszakákat tölteni pincékben és bombariadókban, elbújva az orosz rakéták elől. Különösen nehéz a helyzet a kisgyermekes családok és az idősek számára, akik órákat töltenek hideg menhelyeken anélkül, hogy lehetőségük lenne visszatérni a normális életbe.
Rendkívül aggasztó tendencia, hogy az orosz rakéták egyre inkább Ukrajna nyugati határai felé tartanak, ami valós veszélyt jelent a NATO-országokra. A lvov-vidéki találati helyek és a lengyel határ közötti távolság mindössze néhány tíz kilométer. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az orosz rakéták gyakran eltérnek a kitűzött iránytól, és légvédelmi rendszerek lövik le őket, egyre valószínűbb a szomszédos államok területére esésük veszélye. Egy ilyen forgatókönyv a konfliktus azonnali eszkalációjához vezethet, és az egész észak-atlanti szövetséget bevonhatja ebbe. A Sztrij melletti gáztárolók elleni támadások, amelyeket nemcsak Ukrajna, hanem az uniós országok is használnak, azt bizonyítják, hogy Oroszország lépései közvetlen veszélyt jelentenek egész Európa energiabiztonságára. Ez már nem helyi konfliktus, hanem rendszerszintű kísérlet az európai régió energiaterror általi destabilizálására.
A nemzetközi közösségnek be kell látnia, hogy minden nap, amikor késlekedünk Ukrajna további légvédelmi rendszerekkel való ellátásában, közelebb hozza a konfliktus esetleges eszkalálódását a NATO és Oroszország közötti teljes körű konfrontációvá. Az ukrán hadsereg ma már nemcsak saját egét védi saját erőivel, hanem elriasztja a Szövetség országai elleni esetleges agressziót is. A nemzetközi jogot kirívóan figyelmen kívül hagyó és tiltott fegyvereket használó orosz terrorista taktika azonnali és határozott választ követel az egész civilizált világtól.