Több mint 800 ezer forint a különbség magyar és magyar munkavállaló között

A szakszervezeti vezető szerint összejöhet idén akár a tízszázalékos reálbérnövekedés is, miközben továbbra is vannak olyan nagyon fontos nemzetgazdasági szektorok, ahol gyakorlatilag nem érzékelhető a béremelkedés.

Miközben az idei első negyedévben már három olyan szektor is volt, ahol az átlagos havi bruttó fizetés átlépte az egymillió forintos álomhatárt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSHlegfrissebb jelentése szerint 2024 márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 452 700 forint volt.

Idén márciusban az egy évvel korábbihoz képest: 

  • a bruttó átlagkereset 13,9;
  • a nettó átlagkereset 13,7;
  • a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt. 

A milliomosok

A különbségek viszont elég drámaiak: 

  • a pénzügyi szektorban márciusban 1 162 538 forint,
  • az energiaiparban 1 047 731 forint, míg
  • az infókommunikációban 1 047 705 forint volt a bruttó átlagkereset márciusban, miközben
  • a szociális ellátás területén dolgozók mindössze 347 889 forintot vihettek haza – bruttóban.
Kép: Economx.hu

Ezzel szemben a humán-egészségügyi ellátásban idén márciusban 834 915 forint volt a bruttó átlagbér. Így az egészségügy lett az ötödik nemzetgazdasági ág a fizetések tekintetében. 

Nem biztos, hogy illendő az összehasonlítás, de havi 814 649 forint a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető szektorok között.

Az optimisták

LIGA Szakszervezetek elnöke optimistán nyilatkozott a KSH által közölt átlagkeresetekkel kapcsolatban, hozzátéve, abban bíznak, hogy ez az első negyedéves bérdinamika kitart az egész évre. 

Mészáros Melinda a részletek kapcsán arról is beszélt, hogy a bérnövekedésben szerepet játszott a decemberben megemelt minimálbér és garantált bérminimum, de megmutatkozik az a többlépcsős és fokozatos béremelés is, amit a köznevelésben és az egészségügyben hajtanak végre.

Ugyanakkor ismét tapasztalható egy korábbi probléma is. Ugyanis miközben van 83 ezer üres álláshely, amelyeket csak megfelelő bérezéssel lehetne feltölteni, addig viszont több szektorban tapasztalni a korábbi lendület megtörését. Megkezdődött a kölcsönzött, leginkább külföldi munkaerő elbocsátása, azaz újra párhuzamosan jelentkezik a munkaerőhiány és a munkaerőtöbblet is. 

Kép: Economx.hu

Nemcsak az ágazatok közti különbségek nagyok, hanem az ipar és a szolgáltatások között is markáns eltérés látható, a szolgáltatások esetében sokkal inkább beszélhetünk keresetnövekedésről, míg az ipar némileg elmaradt ettől a mértéktől. Ugyanakkor elmosódni látszik a közszféra és a versenyszféra közti határ, alig tízezer forint a különbség, emellett örvendetesnek nevezte Mészáros Melinda azt is, hogy a mediánkereseti adatok is jelentősen nőttek. 

A LIGA vezetője átlagosan 8-9 százalékos éves kereset-növekedésre számít idén. Viszont, ha megfelelő lesz a magyar gazdaság teljesítménye és a GDP is kedvezően alakul, valamint minimum stagnálnak a jelenlegi munkaerőpiaci folyamatok,

akkor 2024-ben összejöhet a 10 százalékos reálbér-emelkedés

– fogalmazott Mészáros Melinda. 

Az Economx érdeklődésére Gulyás Gergely kancelláriaminiszter korábban 8-10 százalékos reálbér-növekedést prognosztizált az idei évre, 4-5 százalékos éves infláció mellett.

Kép: Economx.hu

Persze, ezt még befolyásolhatják olyan, most még nem látható piaci folyamatok, amelyek gyengíthetik az exportra termelő magyar cégeket, ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjén még várhatóak a vállalkozói szektorban hagyományosan nyárra tervezett bérfejlesztések is, amelyek reálissá tehetik a kormányzati célszámokat. 

Arra is felhívta a figyelmet, többek között az elmúlt időszak inflációs hatásai kapcsán, hogy nem minden munkavállaló tudta megélni az eddigi bérnövekedéseket. Továbbra is vannak olyan munkavállalói csoportok, rétegek, amelyek érdekérvényesítő-képessége rendkívül alacsony, így nem részesültek az elvárható mértékű bérfejlesztésben, miközben a három listavezető terület, a pénzügyi szektor, az energiaipar, valamint az info-kommunikáció mindig is kiemelkedett a bérek terén.

Ezzel szemben a szociális ágazat a leggyengébb szaktorok közé tartozott, ahol hatalmas, kiugró bérfejlesztésre lenne szükség – fogalmazott a szakszervezeti vezető.  

A mélypont

A keresetek változása azonban leginkább akkor értelmezhető, ha azt az inflációval és az élelmiszerek árával vetjük össze.

A magyar lakosság az abszolút mélyponton valószínűleg 2023 februárjában volt. 

Az élelmiszerek árai éves szinten 43,3 százalékkal emelkedtek, az infláció mértéke 25,4 százalékos volt, míg a reálbér 19,6 százalékkal ért kevesebbet. 

Kép: Economx.hu

A bázisként használt 2023 márciusi szint sem sokkal jobb: a 25,2 százalékos infláción belül az élelmiszerárak 42,6 százalékkal nőttek 16,6 százalékos nettó átlagbér-növekedés mellett, ami a valóságban 6,9 százalékos reálbér-csökkenést jelentett. 

Forrás:https://www.economx.hu/belfold/realber-meszaros-melinda-liga-szakszervezet-egeszsegugy-szocialis-szektor.790372.html

Részvény: