A hétvégén magyar és román szélsőjobboldali politikusok olyan kijelentéseket tettek, amelyek megkérdőjelezték Ukrajna területi integritását. Nem komplett marginálisok akartak ukrán területeket megszerezni, hanem olyan politikusok, akik képviselve vannak országuk parlamentjében, és bizonyos befolyást gyakorolnak a hatóságokra. Ugyanakkor ezek a kijelentések közelebb hozhatják azt a pillanatot, amikor Magyarország és Románia szuverenitása veszélybe kerül.
Az ISW elemzői úgy vélik, hogy orosz források megerősítették Toroczkai és Târziu kijelentéseit, és hangsúlyozták Románia és Magyarország ultranacionalista követeléseit Ukrajna területe iránt. A szakértők emlékeztettek arra, hogy Oroszország többször is felvetette Ukrajna “felosztásának” ötletét Oroszország és a Nyugat között, még a teljes körű invázió megkezdése előtt. Putyin diktátor és az orosz rezsim más vezetői azonban 2023 decemberében felelevenítették ezt a narratívát, kijelentve, hogy Ukrajnának történelmi “területi vitái” vannak Lengyelországgal, Romániával és Magyarországgal, de megőrizheti “szuverenitását”, ha az egész országot a Lvov megye határai alkotják. Az ISW szakértői hangsúlyozzák, hogy a nacionalista európai frakciók és saját nacionalista ideológiáik körében az “Orosz világ” fogalma egyre népszerűbb lett.
Január 27-én tartotta kongresszusát a parlamentben frakcióval rendelkező szélsőjobboldali Mi Hazánk magyar párt. Vezetője, Toroczkai László azt mondta, ha “a háború következtében Ukrajna állama megszűnik”, akkor politikai hatalmuk Magyarországnak követeli Kárpátalja tulajdonjogát. Egyúttal a béketárgyalások mielőbbi megkezdését és a háború befejezését szorgalmazta, ami összhangban van Orbán Viktor kormányának hagyományos retorikájával.
Toroczkai számára ez nem az első támadás Ukrajna ellen. 2022 novemberében a közösségi oldalán tett közzé egy fotót a lengyel és a magyar határőrök találkozójáról a Kárpátok egyik átkelőhelyén 1939-ben. Ez Csehszlovákia feldarabolása után történt, amikor Magyarország felszámolta Kárpát-Ukrajnát, és létrehozta ellenőrzését Kárpátalja felett. Toroczkai ezután a közös lengyel-magyar határ mielőbbi helyreállítását kívánta.
Toroczkai újabb, nagyon gyanús nyilatkozata Szijjártó Péter külügyminiszter ungvári látogatásának előestéjén jelent meg. Szijjártó január 29-én Ungváron Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Andrej Jermak elnöki hivatal vezetőjével tárgyalt a két ország kapcsolatairól, különösen a magyar nemzeti kisebbség jogaival kapcsolatos viták rendezéséről. Ennek eredményeként megállapodtak abban, hogy a külügyminisztériumok égisze alatt külön bizottságot hoznak létre, amely 10 napon belül konkrét javaslatokat terjeszt elő a vitatott kérdések megoldására.
Talán nem véletlen, hogy Szijjártó látogatásának előestéjén megjelent Toroczkai kijelentése Kárpátaljáról és a béke mielőbbi elérésének szükségességéről. Toroczkai pártja hagyományosan még több jobboldali pozíciót foglalt el, mint Orbán Viktor Fidesze, és megengedheti magának azt a retorikát, amit a kormánypárt nem. És ugyanakkor bizonyos kérdésekben Mi Hazánk a Fidesz helyzetfüggő szövetségese, mert támogatja a migrációellenes és euroszkeptikus politikát. Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében Magyarországon az elvesztett egyes területek visszaszerzésével kapcsolatos érzelmek mindig is éltek. És nemcsak Kárpátaljára vonatkoztak, hanem a mai Romániához és Szlovákiához tartozó területekre is. A magyar politikusok sokszor beszélhetnek a magyar nemzet “trianoni traumájáról”, de az egyes területek visszaszerzésének jelszavát csak a szélsőjobboldal vetheti fel. Ez az esély arra, hogy több nacionalista szavazót gyűjtsenek össze a választásokon, mert Magyarországon júniusban európai parlamenti választásokat tartanak.
Körülbelül ugyanez a választási motiváció dominál a román szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség nevű párt vezetőjének, Claudiu Târziu szenátornak a nyilatkozatában, aki január 28-án a román állam “természetes határain belüli reintegrációját” szorgalmazta. “Észak-Bukovinát nem lehet elfelejteni! Dél-Besszarábiát nem lehet elfelejteni! Herc földjének, Kárpátaljának, mindennek, ami a román népé volt és van, vissza kell térnie ugyanannak az államnak határai közé!” – mondta egy jászvásári beszéd során, írja az Antena3 román kiadvány.
A háború alatt Románia Ukrajna egyik legfontosabb partnerévé vált mind a fegyverszállítás, mind az ukrán exportáruk világpiaci szállítása logisztikájának biztosításában. Magyarországgal ellentétben Kijev kapcsolata Romániával, amelynek kormányát immár a szociáldemokraták és a jobboldali liberálisok közösen alkotják, kiválónak értékelhető. 2024 azonban az elnök- és parlamenti választások éve Romániában. És lesznek európai parlamenti választások. A legerősebbek az Ukrajnával való együttműködést hirdető centrista és jobboldali pártok.
A legutóbbi felmérés szerint a románok 18%-a hajlandó az AUR-ra, 6%-a az SOS-re szavazni. Vagyis minden negyedik román kész olyan politikusokra szavazni, akik Nagy-Románia újjáélesztését javasolják. A Moldovával való egyesülés gondolatának népszerűsége sokkal nagyobb. Az Inscop felmérése szerint 2022 januárjában a megkérdezett románok 74%-a támogatta az ötletet, 21% pedig ellene volt. Magában Moldovában azonban ezt az elképzelést csak a lakosság mintegy harmada támogatja. Általában elmondható, hogy a koronavírus-járvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja által kiváltott gazdasági válságok időszakában a szélsőjobboldaliak népszerűségének növekedésében nincs semmi meglepő. Még a virágzóbb időkben is sok európai országban volt a lakosság egy része, amely úgy gondolta, hogy a globalizációs folyamatokból, az EU-csatlakozásból vesztett, vagy legalábbis nem nyert semmit. És most a lakosságnak ez az elégedetlen része megnőtt.
Az általuk hirdetett ötletek azonban valójában csapást jelenthetnek ezen országok biztonságára. Hiszen az általuk hirdetett Ukrajna területi felbomlása Románia és Magyarország határaihoz vezeti az orosz hadsereget. És akkor ezek az országok az Oroszországgal való konfrontáció élén találják magukat, vagy alá kell vetniük magukat annak politikai befolyásának, ahogy az a hidegháború idején is történt.
A magyar szélsőjobboldaliak által megálmodott Kárpátalját, a román szélsőjobboldaliak által álmodozott Bukovinát, Moldovát és Bujákot pedig ebben az esetben az orosz hadsereg foghatja el, amelynek képességei sokkal nagyobbak, mint Magyarország és Románia hadseregeinek képességei.
Önmagukban az Ukrajnával szembeni területi követelések aláássák ezen államok EU- és NATO-tagságát, amelyek elismerik az ukrán terület integritását, valamint gyengítik ezeket a szövetségeket, és kevésbé valószínűvé teszik a kollektív biztonsági rendszer megvalósítását Románia és Magyarország szuverenitása és integritása veszélyének esetén.