Phenjan és Moszkva is tagadja, hogy fegyverekkel üzletelnek, pedig megvan rá az esély, hogy Észak-Korea jelentős szállítmányokkal segíti az ukrajnai harcmezőkön az oroszokat. Ha így van, Putyin azzal sem nyer háborút, de a muníció létfontosságú lehet a konfliktus ezen szakaszában.
Az Egyesült Államok rövid időn belül másodszor vádolta meg Észak-Koreát azzal, hogy jelentős mennyiségű fegyvert és tüzérségi lövedéket ad el Oroszországnak, amit az Ukrajna ellen indított háborúban használnak fel. Ugyan Moszkva és Phenjan is következetesen tagadja ezeket a gyanúsításokat, és független forrásból sem sikerült megerősíteni az amerikai állítás valóságtartalmát, egy ilyen üzlet mindkét fél számára előnyös lehet a jelenlegi helyzetben.
A több mint nyolc hónapja tartó háború ideje alatt az oroszoknak biztosan nagy mértékben csökkent a fegyverállományuk, a nemzetközi szankciók pedig gátolják őket abban, hogy ezt saját forrásból időben és kellő mennyiségben pótolni tudják.
Itt jöhet a képbe Észak-Korea. Kim Dzsongun jó kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal, a múlt hónapban Észak-Korea volt egyike annak az öt államnak, amely nem szavazta meg az ENSZ-ben az oroszok elítélését az ukrán területek elcsatolása miatt, sőt korábban azt is felajánlotta, hogy munkások küldésével segít az oroszoknak az újjáépítésben. A másik oldalon pedig a phenjani rezsim a világ egyik legkomolyabb fegyverarzenáljával rendelkezik, a lőszerekből és rakétákból származó bevétel pedig enyhítheti a nyomást a rendkívül nehéz gazdasági helyzetben lévő diktatúrán.
Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun a találkozásukat követő fogadáson 2019. április 25-én
Bizonyíték nincs, csak nagyon erős gyanú
Washington először még szeptember elején állította azt, hogy Putyin kormánya több millió rakétát és tüzérségi lövedéket vásárolt háborús célra Észak-Koreától. Akkor magas rangú orosz és észak-koreai diplomaták is rövidre zárták az ügyet azzal, hogy ez fake news.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője a múlt héten megismételte az amerikaiak gyanúját, hozzátéve, Phenjan vélhetően álcázva, közel-keleti és észak-afrikai országokon keresztül juttatja el a fegyverszállítmányokat Oroszországba. Megjegyezte, vizsgálják, hogy ezek a küldemények célba érnek-e. Az észak-koreai védelmi minisztérium erre újra leszögezte, nincs és nem is volt tervben soha, hogy az ország fegyvereket értékesítsen Oroszország számára, noha erre legálisan lenne lehetőségük.
Bár az amerikaiak konkrét bizonyítékkal nem álltak elő, tény, hogy ahogy nyúlik el a háború, a hírszerzési információk szerint az oroszok úgy tudják egyre nehezebben pótolni a muníciót. Erre utal az is, hogy iráni drónokat vetnek már be ukrán területeken.
Észak-Korea más céllal, de az elmúlt években nagyon jelentős fegyvertartalékot képzett. Ennek részét képezik új eszközök is, de meghatározó részük régebbi, szovjet gyártmány. Elemzők szerint az utóbbiaktól szabadulna inkább Phenjan, hogy aztán az így keletkezett hiányt új fejlesztésekkel pótolják, de ez kapóra is jöhet az oroszoknak, hiszen szovjet fegyvereket gond nélkül tudnak azonnal adaptálni a harctéren.
Problémát jelenthet ugyanakkor az észak-koreai fegyverek pontatlansága. Észak-Korea elszigeteltsége miatt keveset lehet tudni a hadászati eszközeikről, de szakértők azzal a 2010-ben történt esettel példálóznak, amikor a dél-koreai Jonphjong-szigeten összecsaptak a két ország erői. Észak-Korea akkor körülbelül 170 rakétát lőhetett ki, de csak a felük találta el a szárazföldet, 25 százalékuk pedig fel sem robbant. Ez pedig nagyon komoly hibaráta, amit a fegyverek és a tárolás korszerűtlensége is okozhat.
A dél-koreai Jonphjong-szigete 2010. november 23-án, miután Észak-Korea rakétákat lőtt ki rá.
Háborút nem nyernek az észak-koreai támogatással
Akármilyen minőségű utánpótlást is kap – ha kap – Észak-Koreától Oroszország, annak a tekintetben lehet hatása az ukrajnai háborúra, hogy Moszkva még tovább húzhatja a lezárását. Azaz valószínűtlen, hogy az összetűzés végkimenetelét befolyásolnák észak-koreai fegyverek, de az oroszoknak legalább van mivel lőniük. Ha valóban fegyverekkel üzletel a két ország, akkor Észak-Korea cserébe minden bizonnyal élelmiszert, üzemanyagot és egyéb olyan nyersanyagokat kaphat, amikhez az érvényben lévő ENSZ-szankciók miatt nem juthatna hozzá külföldről. Emellett persze a pénz is jelentős szerepet játszhat a bizniszben, hiszen Phenjant az elszigeteltség mellett az aszály és a koronavírus-járvány okozta károk is sújtják, éhínség alakult ki az országban. Ezt még Kim Dzsongun is elismerte tavaly.
A kereskedelem újraindítására már van is kézzel fogható bizonyíték, múlt pénteken ugyanis egy orosz vonat érkezett meg Észak-Koreába, amire évek óta nem volt példa. A műholdképekből lehetetlen megállapítani, hogy mit szállított, de a hivatalos tájékoztatás szerint Phenjan 30 Orlov ügető fajtájú lovat kapott Moszkvától.
Oroszország egyébként bármilyen fegyvert vásárolna is Észak-Koreát, azzal megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2016-os határozatát, amit akkoriban még támogatott. Ebben megtiltották, hogy az ENSZ-tagállamok észak-koreai fegyverekkel fokozzák hadseregük műveleti képességeit. Más kérdés, hogy az orosz kormánynak kisebb baja is nagyobb most annál, hogy ehhez minden áron tartsa magát.
Forrás:https://24.hu/kulfold/2022/11/10/orosz-ukran-haboru-eszak-koreai-fegyverek-toltenyek-szallitmany/