A német Bundeswehr „Uranos AI” néven indította el az egyik legnagyobb szabású és legbizalmasabb védelmi projektjét, amely mesterséges intelligencia alkalmazásával biztosítaná a NATO keleti határainak megfigyelését és a német katonák védelmét. A projekt célja egy digitális harcálláspont kialakítása, amely valós időben elemzi a radarokból, drónokból, kamerákból és más eszközökből származó adatokat. Az eljárás olyan mértékben titkos, hogy maga a tender is zárt ajtók mögött zajlik – számolt be a Handelsblatt.

Az „Uranos AI” pályázatára öt cég nyújtott be technológiai javaslatot, köztük olyan nagyágyúk, mint az Airbus, Rheinmetall és Hensoldt, valamint ígéretes drón- és szoftverfejlesztő startupok, például a Quantum Systems és a Helsing.

A költségek a 80 millió eurót (32,5 milliárd forintot) is elérhetik, és a tervek szerint a Bundestag költségvetési bizottsága a nyári szünet után dönt a két legígéretesebb megoldás kipróbálásáról.

A végső cél, hogy a rendszer 2026-ra már hadrendbe álljon Litvániában.

A projekt egyik legambiciózusabb pályázója a müncheni székhelyű Helsing startup, amely az elektronikus hadviselés teljes újraszervezését ígéri mesterséges intelligenciával. A vállalat közel 5 milliárd eurós értékeléssel Európa legértékesebb védelmi startupja, és olyan befektetők támogatják, mint a Spotify-alapító Daniel Ek és a General Catalyst.

Ugyanakkor iparági szakértők szerint a cég innovációs képességei megkérdőjelezhetők: a technológiai részletek nem ismertek, és a drónok navigációs rendszere sem számít újdonságnak.

A Bundeswehr számára kulcsfontosságú, hogy az új rendszer illeszkedjen a hadsereg nagyszabású digitalizációs programjához (DLBO), és nyitott architektúrával rendelkezzen, lehetővé téve más szolgáltatók integrációját is. A zárt megoldásokkal jelentkező cégek várhatóan hátrányból indulnak. Helsing a közelmúltban bővítette portfólióját: a korábban csak szoftverre fókuszáló vállalat most már saját fejlesztésű HX-2 harci drónokat is kínál, amelyekkel állítása szerint hatékony védelmi vonalat lehetne kialakítani a keleti határon.

Bár Helsing azt állítja, képes évi több ezer HX-2 drón legyártására, versenytársai, például a szintén bajorországi Quantum Systems, már most havi több ezer drónt gyárt.

A cégek versenyt futnak a „drónfal” koncepciójának gyakorlati megvalósításáért, amely a keleti NATO-határ megerősítését célozza. A döntés, hogy végül melyik technológia kerül alkalmazásra, stratégiai és politikai szempontból is nagy jelentőséggel bír Németország és a NATO védelmi képességeinek jövője szempontjából.