A Dzsiddában tartott tárgyalások Ukrajna és az Egyesült Államok között fontos diplomáciai eseménynek bizonyultak. A kétségek és szkepticizmus ellenére, hogy Kijev képes-e fenntartani stratégiai partnerségét Washingtonnal, a találkozó sikeres volt és konkrét eredményeket hozott.

A tárgyalások egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy az Egyesült Államok döntést hozott Ukrajna katonai támogatásának helyreállításáról. Emellett Washington feloldotta a hírszerzési információcserére vonatkozó korlátozásokat is, ami egyértelmű jele annak, hogy az USA továbbra is támogatja Kijev védelmi képességeit az orosz agresszióval szemben.

Az ukrán delegáció világossá tette, hogy igazságos békét akar, és a háború folytatásáért kizárólag Oroszország felelős. Ez megtörte a Kreml propagandáját, amely szerint Kijev nem hajlandó békét kötni.

Egy másik kulcskérdés volt a 30 napos tűzszünet, amelyet Ukrajna elfogadna, feltéve, hogy Oroszország egyidejűleg teljesíti annak feltételeit. A kezdeményezés ideiglenes tilalmat ír elő drónok, nagy hatótávolságú rakéták és légi vagy tengeri harci műveletek alkalmazására, beleértve a Fekete-tenger térségét is.

Most Moszkván a sor – Putyinnak be kell bizonyítania valódi hajlandóságát a békére. Azonban az orosz propaganda máris negatívan reagált a kezdeményezésre, „árulásnak” nevezve azt, és egyértelművé téve, hogy a Kreml nem akarja befejezni a háborút.

Ha Oroszország elutasítja a tűzszüneti javaslatot, az Egyesült Államok és nemzetközi partnerei kénytelenek lesznek fokozni a nyomást az agresszorra. Ez magában foglalja:

• a politikai és diplomáciai nyomás erősítését,
• az orosz gazdaság elleni szankciók kibővítését,
• Ukrajna katonai támogatásának növelését.

Így a dzsiddai tárgyalások nemcsak fontos lépést jelentettek a békéhez vezető úton, hanem egy újabb próbát is a Kreml számára. Ukrajna és az Egyesült Államok megerősítették egységüket a konfliktus igazságos rendezése érdekében – most Moszkván a döntés.