-
A húsvéti ünnepek munkajogi „specialitását” az jelenti, hogy munkajogi szempontból nem jelentenek egybefüggő munkaszüneti napokat, a szombat és vasárnap ugyanis nem tartozik ide. A szombatnak nincs különösebb jelentősége, ez az általános munkarendben foglalkoztatottak számára egy normál heti pihenőnap, speciális tevékenységek esetén pedig lehet rendes munkanap, vagy pihenőnap. A vasárnap pedig, bár nem munkaszüneti nap, azonban a munka törvénykönyvéről szóló… Olvass tovább →
-
A munkavállalók javára hozott kedvező döntést az Alkotmánybíróság: a jövőben azok a szakszervezetek is beleszólhatnak a munkahelyi kollektív megállapodásokba, amelyeket korábban a munka törvénykönyve kizárt, mert a megállapodás pillanatában még nem rendelkeztek megfelelő taglétszámmal. Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az Alkotmánybíróság a munka törvénykönyvének tanácskozási joggal összefüggő korlátozó szövegrészét. A változás a munkavállalóknak kedvez. Az alkotmánybírósági… Olvass tovább →
-
Az EP új szabályokat fogadott el a nemi szempontból semleges kritériumokon alapuló bértáblákról, hogy a bérek könnyebben összemérhetőek legyenek a teljesítmény alapján. Cél a megkülönböztetésmentes felvételi eljárás az állások betöltésekor. A bérek jobb összehasonlíthatóságáról, valamint a nemi szempontból semleges kritériumokon, a munkaköri besoroláson és a teljesítményértékelésen alapuló bértáblákról fogadott el új szabályokat az Európai Parlament… Olvass tovább →