Különös eredményeket hozott nyilvánosságra a Dekk Intézet legfrissebb felmérésében. A kutatás szerint egyre több szlovák véli úgy, hogy a társadalmi problémák szokásos eszközökkel már nem oldhatók meg, szerintük csak egy forradalom hozhat valódi változást. A válaszadók több mint fele pedig azt hiszi, hogy a világ sorsát nem demokratikusan megválasztott vezetők, hanem titkos, háttérből irányító csoportok befolyásolják.
A szlovák társadalomban a rendszerellenesség nem csupán a kormánnyal vagy az állammal szembeni bizalmatlanság formájában jelenik meg, hanem mélyebb szinten is: a modern társadalom alapvető intézményeivel és értékeivel szemben is megkérdőjeleződik a bizalom – derül ki a Dekk Intézet legújabb kutatásából.
A felmérésből megtudhatjuk, hogy a polgárok több mint fele, 52, 5 százaléka meg van róla győződve, hogy a rendszer nem törődik az egyének jólétével, inkább szándékosan árt nekik. Az emberek egyre szkeptikusabbak azzal kapcsolatban, hogy a társadalmi problémákat meg lehet-e oldani a szokásos módon, azaz választásokkal vagy éppen a bíróságokon.
Titkos csoportok irányítanak?
A polgárok több mint 15 százaléka gondolja úgy, hogy pozitív változásokat csak forradalommal lehet elérni, míg korábban csak mindössze 3 százalék gondolkodott hasonlóan. Pavol Kosnác, a Dekk Intézet vezető kutatója és igazgatója szerint a forradalmi potenciál a bizalom elvesztésében rejlik, ezek az emberek már nem hiszik el, hogy a szociális válságot a megszokott eszközökkel, például reformokkal lehet orvosolni.
A kutató két egészen furcsa jelenségre is felhívta a figyelmet. A szlovákok több mint 51 százaléka ugyanis úgy gondolja, hogy a világ nagy eseményeit nem választott politikusok, hanem titkos csoportok irányítják, amelyek totalitárius világkormány létrehozására törekszenek. A polgárok 65 százaléka pedig azt mondja, hogy a szocializmus alatt jobb volt az élet. Érthető módon a lakosság legszegényebb része a legelégedetlenebb a jelenlegi helyzettel.
A tanulmányból az is kiderül, hogy Európában Magyarország a legpolarizáltabb ország, második Szlovákia, harmadik pedig Lengyelország.
Szlovákia jövője azon múlik, hogy képesek-leszünk-e őszintén megvizsgálni, hogy a lakosság fele miért érzi magát rosszul a saját országában. A polarizáció és a rendszerellenes érzelmek csökkentése Szlovákia egyik fő prioritása kell, hogy legyen, mert a megélhetésünk, a kapcsolataink és a biztonságérzetünk kerülhet komoly veszélybe – jelentette ki Pavol Kosnác.
Hasonló mint a féltékenység
Huncík Péter pszichiáter szerint összetett kérdésről van szó, egyrészt az emberekben nem alakult ki a bizalom a vezetőik felé, másrészt saját magukban sem hisznek.
„Egyes országok életében fontos szempont a bizalom kialakítása. Sokszor több évtizedes folyamat, amíg az emberek eljutnak oda, hogy a rájuk szabott vezetőket elfogadják tetteik alapján. Nem értékeltük ki kellőképpen, hogy az állampolgárokra milyen emberellenes hatással volt az 1945-től 1989-ig tartó időszak, ez is közrejátszik abban, hogy nincs meg a bizalom.”
A szakember egy érdekes hasonlatra is felhívta a figyelmet.
Ez hasonló jelenség, mint a féltékenység, ami azért alakul ki, mert elsősorban saját magunkkal nem vagyunk tisztában. Önmagunkról képzeljük azt, hogy bizonyos esetekben hogyan viselkednénk, aminek a végkicsengése az a fajta elfordulás az intézményektől, a politikusoktól és szinte mindentől, aminek a stabilitást kellene jelentenie az életünkben, de hiányzik belőlünk a belső biztonság – mondta a szakértő.
Nem ez az első szokatlan eredményt hozó felmérés a szlovákoknál. Július végén az Index is beszámolt róla, hogy a lakosság jelentős része támogatná Szlovákia Oroszországhoz való csatolást.
Egy korábbi felmérésből pedig az derült ki, hogy a szlovákok több mint harminc százaléka nem hiszi el, hogy tavaly megtörtént a merénylet Robert Ficóval szemben.