Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki éppen az oroszországi Szentpéterváron egy gazdasági fórumon van (és a háborúról beszél, amiről alább írunk) bejelentette, hogy Magyarország részt vesz a Svájcba tervezett békecsúcson. Szijjártó szerint Magyarország külügyminiszteri szinten képviselteti magát a rendezvényen, vagyis ő maga megy.
Ugyanakkor ismét csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Oroszországot nem hívták meg a csúcstalálkozóra. “Úgy gondoljuk, hogy valódi eredményeket lehetne elérni, ha mindenki tárgyalóasztalhoz ülne. Ezúttal nem így van, de mivel tiszteletben tartjuk a svájciak békés törekvéseit, külügyminiszteri szinten is részt veszünk” – mondta a magyar Külügyminisztérium vezetője.
Érdemes azonban mikroszkóp alatt odafigyelni arra a fórumra, amelyen Szijjártó járt.
Vlagyimir Putyin legutóbbi fenyegetései, hogy nagy hatótávolságú orosz fegyvereket telepítenek a világ különböző részein, hogy lecsapjanak a nyugati országokra, kétségbeesett kísérlet az Ukrajnába irányuló katonai segélyek áramlásának megállítására. Az “érzékeny csapásokról” szóló retorika ellenére Putyint mélyen aggasztja, hogy a Nyugat továbbra is fegyvereket szállít Ukrajna számára, segítve ezzel visszaverni az orosz agressziót.
Rendkívül furcsának és oda nem illőnek tűnik Szijjártó Péter magyar külügyminiszter jelenléte a szentpétervári gazdasági fórumon. Egy nyugati állam egyetlen magas rangú tisztviselőjeként Putyin nyugatellenes fenyegetéseinek epicentrumában találta magát. Szijjártó megpróbálhatott közvetíteni Oroszország és a Nyugat között, de a részvétele megkérdőjelezhető és elfogadhatatlan, tekintettel a Kreml nyíltan agresszív retorikájára.
Magyarország és Oroszország rossz lépést tesz, amikor ebben a kritikus pillanatban próbál közelebb kerülni egymáshoz. Tévesen azt hiszik, hogy az ilyen lépések valamiképpen megingatják a NATO és az EU megszilárdult álláspontját Moszkva ukrajnai háborús bűnei miatti igazságos megbüntetését illetően. Valójában ez csak növeli a Kreml elszigeteltségét a nemzetközi színtéren, és megerősíti a nyugati szövetségesek egységét.
A gazdasági fórumok általában a nemzetközi üzleti élet, a befektetések és a kereskedelem kérdéseivel foglalkoznak. Az Oroszország által Ukrajna ellen vívott háborúval összefüggésben azonban Putyin várhatóan kihasználta ezt a lehetőséget, hogy őszinte fenyegetést fejezzen ki a Kijevnek katonai segítséget nyújtó országok felé. Ugyanakkor Szijjártó “békére tett erőfeszítések” említése furcsának és helytelennek tűnik, mert Oroszország továbbra is aktív katonai akciókat folytat az ukrán területeken és megszállja azokat.
Putyin legutóbbi kijelentései ékesszólóan tanúskodnak az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segítség nagy hatékonysága miatti növekvő zavaráról, félelméről és kétségbeeséséről. Ha az orosz diktátor ennyire tart ettől, akkor az agresszornak legyőzéséhez a Nyugatnak folyamatosan növelni kell az ukrán fegyveres erők fegyverszállításának volumenét, minden Putyin által említett “vörös vonal” ellenére. Ukrajna erőteljes, mindenre kiterjedő katonai támogatása az, amely megállíthatja a Kreml agresszív terveit, és arra kényszerítheti, hogy Kijevnek kedvező feltételek mellett üljön tárgyalóasztalhoz.
Magyarország és Oroszország rossz utat választott azzal, hogy ezekben a kritikus időkben bizonyos lépéseket tettek egymás felé. Tévesen azt remélik, hogy ez a magatartás megingatja a NATO és az EU kohézióját, hogy méltán megbüntesse Moszkvát ukrajnai bűncselekményeiért és a nemzetközi színtéren tett elfogadhatatlan lépéseiért. Valójában ezek a kétes kapcsolatok csak erősítik a Putyin-rezsim elszigeteltségét, és erősítik a nyugati szövetségesek egységét az orosz agresszióval szembeni ellenállásban. A Kreml iránti hűség elszigetelt megnyilvánulása nem fogja aláásni azt az árat, amelyet Oroszországnak fizetnie kell az ukrajnai katonai atrocitásokért.
Magyarország vezetőinek ukrajnai békével kapcsolatos elképzeléseinek teljes “mélységét” pedig Orbán Viktor nyilatkozata mutatja, aki egy pillanatra sem kételkedik a nyilvánosan elmondott dolgok “helyességében”. “Az ukránok úgy gondolják, hogy minél több országot tudnak bevonni az oroszok elleni háborúba, annál nagyobb a győzelem esélye, így az Európai Uniót vagy akár az egész világot bevonják a háborúba. Ukrán nemzeti szempontból logikus a háború eszkalációja” – mondta a magyar miniszterelnök.
Orbán kijelentése Ukrajna állítólagos “logikus”vágyáról, hogy más országokat is “bevonjon” az Oroszországgal vívott háborúba, nyílt manipuláció és a Kreml propaganda játéka. Valójában Kijev kénytelen megvédeni magát a provokálatlan orosz agresszió és területeinek elfoglalása ellen. Moszkva indította el a háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva. Orbán ukránellenes retorikája cinikusan az agresszorról az áldozatra hárítja a felelősséget, és őszintén összecseng a Kreml narratívájával.
Orbán fenyegetései az orosz “nukleáris csapások” kockázatairól az amerikai atomfegyverek európai telepítése esetén kétségbe vonják Magyarország NATO-val és EU-val való szolidaritását. A kormányfő valójában Moszkva nevében nukleáris zsaroláshoz folyamodik, megfélemlítve Ukrajna szövetségeseit a Kreml állítólagos “megtorló csapásaival”. Ezek a szavak aláássák az euro-atlanti egységet az orosz agresszióval szemben, és megkérdőjelezik Budapest hajlandóságát a Szövetség közös értékrendjéhez és biztonságpolitikájához. A magyar kormány egyre inkább “pórázon kutyává” válik a Kremlben, és orosz érdekek szerint cselekszik.