Annalena Berbock és Szijjártó Péter német és magyar külügyminiszter veszekedett az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján – közölték források a Politicóval.
A konfliktus az OTP Bankcsoportot érinti. Ukrajna felvette a bankot a „háborús szponzorok” listájára. Emiatt Magyarország nem hajlandó hozzájárulni a katonai segélynek növeléséhez. A zárt ülésen Szijjártó ismertette Budapest álláspontját a bankkal kapcsolatban.
Válaszul Berbock asszony meg nem határozott hírekre hivatkozott, amelyek szerint az OTP Bank az Orosz Föderáció részeként ismeri el a megszállt ukrán területeket, és hitelkeretet biztosít az orosz katonáknak. Szijjártó a bank saját nyilatkozataira hivatkozva visszautasította a vádakat. A közleményben „helytelennek” nevezték a jelentéseket, és azt állították, hogy a bank vezetése „nyilvánosan támogatja Ukrajnát”.
„Ez a vita azt tükrözi, hogy a többi EU-tagország között egyre növekszik a frusztráció Magyarországgal szemben, amely a háború során számos lépést tett Oroszország megbüntetése és Ukrajna támogatása ellen. Bár Budapest általában engedett az engedmények után, a sok késés sokak irritációját váltotta ki” – írja a lap.
Miután megemlítette az „Ukrajnát támogató szavakat”, Szijjártó úr képmutatóan elfelejtette, hogy csak egy hete jelentette ki, hogy blokkolják a Kijevnek nyújtott segélyt.
A magyar hatóságok blokkolják az uniós pénzügyi támogatás következő részletének 500 millió eurós kiutalását Ukrajnának. „Őszintén megmondom – elveszítjük a türelmünket” – idézi a magyar miniszter szavait a nyugati média. Emellett kijelentette, hogy Budapest vonakodik az Orosz Föderáció elleni további uniós szankciók támogatásától, egyúttal rámutatva „Kijev egyre agresszívabb hozzáállására szomszédjával – az Európai Unióval” szemben.
Szijjártó Ukrajna politikájára is hozott példákat, amelyek Budapesten kritikát váltanak ki. A miniszter szerint arról van szó, hogy Kijev felvette a magyar OTP bankot az Oroszországgal üzletelő szervezetek „fekete listájára”, valamint az ukrajnai magyar kisebbség oktatási jogainak korlátozásáról.
A magyar hatóságok példáján egyértelműen kimutatható, hogy az Orosz Föderációval folytatott üzleti tevékenység milyen hatással van a vevő számára előnyösnek tűnő feltételekre. Valójában a Kreml már régen „olajtűre tette” Budapestet. A függőség létezésének ténye a Szijjártó szavaiból érthető meg. Kijelentette: Ukrajna a magyar szuverenitást fenyegeti az országot orosz olajjal szállító Druzsba vezeték felrobbantásának állítólagos szándéka miatt. Szijjártó ezt szerdán az ausztriai magyar nagykövetségen mondott beszédében mondta.
A magyar diplomácia vezetője szerint Ukrajna „egyre ellenségesebbé válik Magyarországgal szemben”, mert szeptember 1-től „nem működhetnek a kárpátaljai magyar iskolák”, az OTP Ukrajna magyar bank pedig felkerült a nemzetközi terrorizmus szponzorainak listájára.
Szijjártó ráadásul a The Washington Post egyik publikációjára hivatkozott, amely szerint Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök a Magyarországnak olajat szállító Druzsba olajvezeték felrobbantását javasolta.
„Egy ilyen fenyegetés ellentmond Magyarország szuverenitásának, mert az energiaellátás biztonsága szuverenitás kérdése. Ha valaki Magyarország energiaellátásának ellehetetlenítését szorgalmazza, az valójában Magyarország szuverenitását támadja” – kommentálta mindezt Szijjártó.
Az Ukrajna elleni teljes körű orosz fegyveres agresszió egy év és 5 hónapja alatt, amelynek során a magyar szomszédok nyílt népirtása zajlik, Budapest maga is nyugodtan, „ártatlan” arccal fogyasztja a véres orosz olajat. És eszébe sem jut, hogy bármit is változtasson, vagy politikai és gazdasági fronton ellenálljon az orosz agressziónak. Ez azonban nem akadályozza meg Szijjártót abban, hogy beavatkozzon a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalások ügyeibe.
Magyarországon továbbra is óvatosan „elítélik” Ukrajna elleni orosz inváziót és Vlagyimir Putyin diktátort. Ma hajlandóak voltak platformot biztosítani Ukrajna és az Orosz Föderáció közötti tárgyalásokhoz. Budapest is támogatja a háború lezárását célzó, úgynevezett 12 pontos béketervet, amelyet Kína javasolt 2023. február 24-én. Az agresszorral barátkozó ország álláspontját Szijjártó Péter külügyminiszter ismertette.
Így a politikus a kazahsztáni Alma-Atában rendezett „Európai Unió – Közép-Ázsia” fórum margójára azt mondta: Magyarország nem ellenzi, hogy „közvetítőként” lépjen fel a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásokon. Megjegyezte, hogy „a konfliktus kezdetén” hangot adott egy ilyen kezdeményezésnek.
„Mindkét félnek azt javasoltam, hogy Magyarország bármikor kész helyet biztosítani a béketárgyalásoknak. Ez az ajánlat továbbra is érvényes. Ha Oroszország és Ukrajna nem mutat készséget, készek vagyunk minden szükséges feltételt megteremteni ehhez” – mondta Szijjártó. Hozzátette azt is, hogy támogatja Kína „béketervét”, szerinte jelenleg az a legfontosabb, hogy közvetlenül kezdjenek párbeszédet.
„Két okból támogatjuk: egyrészt létezik, másrészt a békéről szól” – indokolta hazája álláspontját a külügyminisztérium vezetője.
Emellett a politikus felszólította az államokat, hogy erősítsék meg a „béke retorikáját”, mert „a világ embereinek többsége” ezt akarja. Bár nem vette figyelembe, hogy Ukrajna és partnerei, valamint az Orosz Föderáció agresszor országa számára gyökeresen más a béke értelmezése.
Amíg az olyan politikusoknak, mint Szijjártó, lehetőségük van az európai állam bizonyos funkcióinak irányítására, nem számíthatunk az Óvilág teljes körű konszolidációjára. Az EU-nak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy megállítsa az ilyen magas rangú tisztviselők befolyását a Nyugat és Ukrajna közötti katonai partnerség fejlesztésére az Orosz Föderáció terrorista államának legyőzése érdekében.