Széll Bernadett: Én ott voltam, amikor a Fidesz elszúrta

A mostani kormánynak kötelessége kezelni a válságot. De a Fidesznek kötelessége elszámolni azzal, hogyan tette védtelenné az országot tizenhat év teljhatalom alatt – írta Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerdai Facebook-bejegyzésében, amelyben hosszan sorolta, hogy az Orbán-kormányok hányszor tettek keresztbe a klímaváltozással járó kihívásokra való felkészülésnek.A volt zöldpárti (LMP) politikus arra reagálva szedte össze a Fidesz bűnlajstromát, hogy mint írta: most, amikor a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra, a Fidesz előadja, hogy mindez a néhány hónapja hivatalba lépett kormány alkalmatlanságának bizonyítéka.A volt zöldpárti (LMP) politikus arra reagálva szedte össze a Fidesz bűnlajstromát, hogy mint írta: most, amikor a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra, a Fidesz előadja, hogy mindez a néhány hónapja hivatalba lépett kormány alkalmatlanságának bizonyítéka.
Azt is elutasították, amikor Szél és képviselőtársai a 2016 évi költségvetésben tízmilliárd forintot javasoltak a környezetvédelmi intézményrendszer megerősítésére, kétmilliárdot a vízügyi igazgatóságok béreire és működésére, hetvenmilliárdot pedig zöld gazdasági fejlesztések finanszírozására átcsoportosítani.

Most ugyanazok kérik számon másokon a vízügyi és környezetvédelmi rendszer felkészületlenségét, akik akkor nem voltak hajlandók pénzt adni annak megerősítésére

– tette hozzá Szél Bernadett.

Ezután arról írt, hogy az előző kormány korábbi ígérete szerint 150 milliárd forint uniós támogatásból 2020-ig akár hárommillió magyar háztartás leszigetelését, nyílászárócseréjét, hatékonyabb fűtését támogatták volna, aminek alacsonyabb energiafogyasztás és kisebb rezsi lehetett volna az eredménye. Lázár János azonban közölte, hogy a forrásokat inkább állami és középületekre fordítják. Ezzel Szél szerint nemcsak a családoktól vettek el támogatást, de mivel a magyar elsődleges energiafogyasztás mintegy harmadát a háztartások teszik ki, azt is akadályozták, hogy az ország energiafogyasztása érdemben mérséklődjön – önkorlátozások nélkül.

Kitért emellett a szélerőművek kvázi betiltására is, amelyhez olyan szabályokat alkottak, amelyek mellett Magyarországon szinte sehol nem lehetett új szélerőművet építeni. Miközben tudható volt, hogy a zöld energiában a szél- és napenergia együtt ad hatékony mixet.

„Ősbűnként” külön említette Szél a környezetvédelmi kormányzati apparátus módszeres leépítését, amely 2018-ban ért tetőfokára. Ekkor tömeges elbocsátásokkal egy 70 fős államtitkárságra sikerült zsugorítani az egész ágazat kormányzati szervezetét, miközben 2010 előtt 400 fővel önálló minisztériuma volt a környezetvédelemnek és a vízügynek.

Azt is felidézte, hogy amikor ez a leépítés miatt az akkori köztársasági elnök, Áder János közbelépését kérte, a Kék Bolygó Alapítványa révén a környezetbarát politikus szerepében tetszelgő Áder semmit sem tett.

„Amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi célját, azt kértem, hogy legalább mondják el: milyen szakmai, társadalmi vagy gazdasági elemzés alapján hozták meg ezt a döntést?” – idézte fel Szél Bernadett, aki szerint Gulyás Gergely annyit válaszolt: „Nincs ok a sietségre”. Ugyanebben az éveben a Fidesz–KDNP képviselői az éghajlati válságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták, „kampánytrükknek” nevezve a felvetést.

Szintén érdemi válasz nélkül maradt ellenzéki politikusként, amikor azt kérte, hogy Orbán Viktor a törvénynek megfelelően számoljon be a parlamentnek az Európai Tanács üléséről és az ott emelt „klímavétójáról”.  Ekkor egy gyors törvénymódosítással megszüntették a miniszterelnök plenáris beszámolási kötelezettségét.

A hosszú listában kitért még arra, hogy a Fidesz-kormány hogyan nem tett semmit az általuk is elismerten elöregedő villamosenergia-hálózat korszerűsítése érdekében – külön kitérve a Mátrai erőmű botrányos eladásának és visszavásárlásának történetére is.

Részvény: