A NATO-főtitkár pontos dátumot nem mondott.
A dpa német hírügynökségnek adott év végi interjúban Stoltenberg azt mondta, teljes mértékben bízik abban, hogy a ratifikációs folyamat időben lezárul. Nem számít arra, hogy Törökország sokáig blokkolja a felvételi eljárást.
A legkeletibb szövetséges állam mindeddig nem volt hajlandó ratifikálni a Finnország és Svédország NATO-felvételéhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés húzódozását azzal indokolja, hogy a két tagjelölt állam „terrorszervezeteket” támogat, mint például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).
Vannak azonban olyan vélemények is, hogy az ódzkodásban szerepet játszhat a felfüggesztett fegyverexport a NATO-partnerek részéről. Így például az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F-35-ös vadászrepülőgép programból, miután a török kormány S-400-as rakétavédelmi rendszereket vásárolt Oroszországtól, ami komoly biztonsági aggodalmakat váltott ki a NATO-országok részéről.
Svédország és Finnország május közepén kérte felvételét a NATO-ba az Ukrajna ellen indított háború következtében. Június végén már megoldódni látszott a „terrorszervezetek” állítólagos támogatásával kapcsolatos vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország részéről nem teljesültek az akkori megállapodások. Ankara egyebek mellett állítólagos terroristák kiadatását követeli.
A múlt héten Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter svéd kollégájával, Tobias Billströmmel tartott sajtóértekezleten azt mondta, hogy még csak felúton sem tartannak a megállapodások végrehajtása területén. Egyben bírálta a svéd legfelsőbb bíróság nemrég hozott döntését, amellyel megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadását Törökországnak.