Strukturális munkanélküliség nehezíti Orbán Viktor céljainak elérését

Strukturális munkanélküliség áll fenn a munkaerőpiacon, az emberi erőforrás kifogyóban van az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint. Magyarország elkerülheti a tényleges recessziót, ám a gazdasági növekedés még várat magára.

A legfrissebb idei első negyedévet összesítő GDP-adat kedden várható, a legutóbbi két negatív bruttó hazai termékre vonatkozó adatok miatt a magyar gazdaság technikai recesszióban van.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint idén Magyarország elkerüli a recessziót, ugyanakkor a korábban várt 1,5 százalékos növekedés egyre kevésbé valószínű.

A negyedéves adatok között lehetnek szórások, de alapvetően arra számítok, hogy az első negyedéves adat leképezheti a teljes éves mutatót, amely egy stagnálást, vagy éppenséggel enyhe visszaesést mutathat, majd leginkább az ipar és a kiskereskedelem teljesítménye miatt
– fogalmazott az elemző.

Hozzátette, hogy a későbbi negyedévekben azonban lehet korrekció, és kitapintható lehet majd valamifajta szerény növekedés.

Magyarország technikai recessziója válságba viszi a munkaerőpiacot
Jelentősen javultak az elmúlt hónapokban az európai gazdaság kilátásai köszönhetően az energiaárak konszolidálódásának. Európával ellentétben hazánk nem tudta elkerülni a technikai recessziót, ami a munkanélküliségi ráta növekedését hozza magával.

Az Orbán-kormány célja
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az utóbbi héten ezzel egybecsengő véleményt hangoztatott a gazdaság jövőjét illetően, amikor 2023-ra két fő célt jelölt ki: az egyszámjegyű infláció elérését és a recesszió elkerülését, másfél százalékos növekedéssel számol.

A tárcavezető éves meghallgatásán úgy vélte, hogy bár a gazdaság technikai recesszióban van – és ez a trend az első negyedévére is igaz lehet –, de utána jöhet egy „nullás” negyedév, majd két jóval erősebb negyedév – tehát legkorábban Q2-re várja a nem negatív számokat.

Mit takar a technikai recesszió fogalma
Az Orbán-kormányok globális gazdasági visszaeséssel még nem szembesültek, viszont a technikai recesszió sem jelent akkora léptékű válságot, mint azt a kifejezés első hallásra sugallhatja. Az Oeconomus elemzője leszögezte, a magyar gazdaság esetén jelenleg ez inkább stagnálást jelent.

A két negyedévben is látható technikai recesszió még nem jelent tartós és hosszú távú visszaesést. Ennek egyelőre az esélye van meg, érdemben azonban még nem látható komolyabb reálgazdasági visszaesés a gazdaságban. A kormányzat minden határon túl igyekszik megtartani a gazdaság lendületét, elkerülni a tényleges és tartós gazdasági visszaesést
– erősítette meg Pásztor Szabolcs.

Jövőre felvirágzik a gazdaság?
Az elemzők és a kormány úgy jósolja, jövőre jöhet az érdemi prosperálás: Brüsszel 2,6 százalékos növekedést vár, míg a kormány négyet.

Pásztor Szabolcs kiemelte, mely tényezők írhatják felül ezeket a forgatókönyveket:

a háború elhúzódása,
a világgazdasági növekedés további lassulása,
a reálbérek, a megtakarítások, a beruházások és a fogyasztások alakulása,
ezeken túl a fogyasztói hangulat és a gazdaságba vetett hit alakulása.
Megváltásra lenne szükség a munkaerőpiacon
Orbán Viktor kormányzati céljai között korábban kitűzte a munkaerőt és az energiát is: 500 ezer plusz főt várnak a munkaerő pótlására, illetve Magyarország energiaigénye 55 százalékkal nő majd 2030-ra. Világossá tett célként fogalmazták meg, hogy az évtized végére el kell érni az uniós fejlettség 90 százalékát, és ezzel a 20. helyről a 16. helyre felzárkózni az országnak a fejlettségi rangsorban.

A munkaerőpiacon felütötte a fejét a strukturális munkanélküliség és több esetben elfogyni látszanak a munkaerő-tartalékok – fogalmazott az Indexnek Pásztor Szabolcs.

Munkaerőpiaci szempontból az ország a pandémia és az energiaválság alatt is jól vizsgázott. Feszes maradt a munkaerőpiac, rekordalacsony lett a munkanélküliségi ráta és jelentősen növekedett a foglalkoztatottság. Részben ennek eredményeképpen növekedtek a reálbérek is. A munkaerőpiacon azonban felütötte a fejét a strukturális munkanélküliség és több esetben elfogyni látszanak a munkaerő-tartalékok. Ezeket a feszültségeket mindenképpen oldani szükséges
– fogalmazott Pásztor Szabolcs, aki hozzátette: a megoldások között találjuk a 25 év alattiak szja-mentességét és a különböző olyan családtámogatási megoldásokat, amelyek a munka és a család egyensúlyát hivatottak megőrizni és visszaállítani.

Energetikai téren fontos szempont a nagyobb mértékű függetlenség, a korszerű és hatékony energiafelhasználás előmozdítása.

Bejuthat a parlamentbe a Kutyapárt
Egy friss felmérés eredménye azt mutatja, hogy az ellenzéki pártok közül megugrott a Magyar Kétfarkú Kutya Párt népszerűsége. A Republikon Intézet friss pártpreferencia-kutatása szerint
a Fidesz-KDNP támogatottsága áprilisban 34 százalékon állt a teljes népesség körében, a pártválasztók körében pedig 48 százalékon.
a DK támogatottsága esett 3 százalékponttal: a teljes népesség körében jelenleg 12, a pártválasztóknál 17 százalék szavazna a pártra.
Az április nyertese a Magyar Kétfarkú Kutya Párt: a teljes népesség körében 1, a pártválasztók körében 2 százalékponttal nőtt a párt támogatottsága, így 4 és 5 százalékon áll, vagyis most először elérték a parlamenti küszöböt.
A Kutyapártnál kicsit erősebb helyzetben van a Momentum, bár egy-egy százalékpontot veszítettek, így jelenleg 5, illetve 7 százalék szavazna a pártra.

Forrás:https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/munkaeropiac-recesszio-inflacio-gdp-orban.771241.html

Részvény: