Egy uniós hírszerző szolgálat új jelentése, amely nyugati médiához is eljutott – többek között a CNN és a Financial Times szerkesztőségeihez –, az orosz hatalmi elitben növekvő feszültséget írja le. Az elemzés középpontjában Oroszország volt védelmi minisztere, Szergej Sojgu áll, aki pozícióváltása ellenére továbbra is jelentős befolyással bír a katonai vezetésben.

Az európai hírszerzés értékelése szerint a Kremlben Sojgura egyre inkább nemcsak mint befolyásos szereplőre, hanem mint potenciális kockázati tényezőre tekintenek. Nevét egy belső összeesküvés vagy akár egy puccskísérlet lehetőségével is összefüggésbe hozzák. Konkrét bizonyítékokat ugyanakkor nem hoznak nyilvánosságra – inkább politikai félelmekről és az erőviszonyok átrendeződéséről van szó. Nemrég még Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi szövetségesének tartották, azonban a jelenlegi jelek pozícióinak fokozatos gyengülésére utalnak.

A feszültséget jól jelzi Sojgu egykori első helyettesének, Ruszlan Calikov letartóztatása 2026. március 5-én. Az Oroszországi Nyomozó Bizottság korrupcióval, pénzmosással és vesztegetéssel vádolja. Európai elemzők ezt nem pusztán korrupcióellenes lépésként értelmezik, hanem úgy, mint az orosz elit számára korábban biztosított informális „biztonsági garanciák” megsértését. Ez a fejlemény új játékszabályokra utalhat, és egyben növeli annak kockázatát, hogy maga Sojgu is célkeresztbe kerül.

A jelentés szerint 2026 márciusa óta a Kreml egyre inkább aggódik a bizalmas információk kiszivárgása miatt. Ez erősíti a gyanút a hatalmi struktúrákon belüli konfliktusok és rivalizálás kapcsán. Külön figyelmet kapnak Putyin személyes biztonsági félelmei is: a hírszerzés szerint komolyan számol egy esetleges merénylettel, akár drónok alkalmazásával is – még saját politikai környezetéből érkező fenyegetés formájában.

Európa számára ez a jelentés nem csupán egy belső orosz ügy. Arra utal, hogy egy nukleáris hatalom, amely háborút folytat Ukrajna ellen és szemben áll a Nyugattal, belső instabilitással nézhet szembe. A fő kockázatok közé tartozik a Kreml döntéshozatalának kiszámíthatatlansága, egy esetleges külső eszkaláció a belső problémák elfedésére, valamint a hatalmi vertikum gyengülése, ami a biztonsági apparátus kaotikus működéséhez vezethet. Ugyanakkor szakértők figyelmeztetnek: az ilyen hírszerzési értékelések nem feltétlenül jelentenek bekövetkező eseményeket, inkább a rendszerben uralkodó bizalmatlanság és feszültség szintjét tükrözik.

A Sojgu körüli helyzet mélyebb folyamatokra utal az orosz hatalmi rendszerben. Európa számára kulcsfontosságú ezeknek a jeleknek a figyelemmel kísérése, mivel a Kremlen belüli konfliktusok közvetlen hatással lehetnek a kontinens biztonságára.