A koronavírus-járvány hazai történetében először 20 ezer fölé emelkedett az egy nap alatt regisztrált fertőzöttek száma a szerda reggeli adatok szerint, borzasztóan rossz, 76%-os pozitivitási ráta mellett. Sokáig Budapest volt az első számú gócpontja az omikron vírusvariáns okozta ötödik járványhullámnak, az elmúlt egy hétben azonban a 7. helyre csúszott a főváros. Dunántúli megyék ugrottak az élre, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a közép-magyarországi régióban már tetőzni kezdett a járvány, – Portfolio.

Valószínűleg a több társadalmi kontaktussal járó magasabb gazdasági aktivitás és nagyobb népsűrűség magyarázza, hogy elsőként Budapesten robbant be az omikron vírusvariáns Magyarországon. Budapest egyértelmű elsősége nagyjából három hétig tartott, és most vége: már nem a főváros, hanem a Nyugat-Dunántúl számít a koronavírus-járvány első számú gócpontjának.

100 ezer főre vetítve az elmúlt hét napban Győr-Moson-Sopron (1545), Vas (1464) és Pest (1265) megyében regisztrálták a legtöbb új fertőzöttet, ezekben a megyékben tehát a népesség közel 1,5 százaléka fertőződik meg hetente, ami az omikron variáns rendkívül gyors terjedését mutatja. Borsod-Abaúj-Zemplén (541), Jász-Nagykun-Szolnok (571) és Békés (745) megye áll még a legjobban.

Jól látható az alábbi ábrán, miként hagyták le a fekete vonallal ábrázolt Budapestet a dunántúli megyék az elmúlt hetekben. A múlt hét második felében fordultak meg a leginkább a sorrendek. Az ábráról az is leolvasható, hogy

AZ ELMÚLT NAPOK FERTŐZÉSSZÁMAI ALAPJÁN BUDAPESTEN ÉS PEST MEGYÉBEN KÖZEL LEHET MÁR A JÁRVÁNY TETŐZÉSE IS, HA CSAK NEM A TESZTKAPACITÁSOK OTTANI KIMERÜLÉSÉRŐL VAN SZÓ.

A fővárosban ma reggelre például mindössze 3,2%-kal több fertőzöttet mutattak ki, mint egy héttel korábban, Pest megyében pedig 12,3%-os volt a bővülés.

A hétnapos fertőzésszám változásán (ez lényegében a járványgörbe meredekségének felel meg) ez a tetőzés még kevésbé látszik, hiszen a legkisebb növekedést mutató Budapesten is 31%-kal több új esetet mutattak ki az elmúlt 7 napban, mint egy héttel korábban. Az azonban egyértelműen látható, hogy miközben Budapesten és Pest megyében a legkisebb a járványgörbe meredeksége, aközben az ország keleti fele sem ússza meg a felfutást: a leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Hajdú-Bihar megyékben ugrott meg az új fertőzések száma egyik hétről a másikra, ezeken a helyeken egy hét alatt több mint duplázódást láthatunk.

Érdemes összevetni egymással a megyei rangsor két végét: miközben Győr-Moson-Sopron megyében már messze ez a legnagyobb fertőzésszámot hozó járványhullám (csaknem harmadával meghaladja a csúcs a harmadik hullám csúcsát), addig Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagyjából a harmadik hullám csúcsánál jár, és még nem érte el a negyedikét. Igaz, a görbe most már nagyon meredek ott is.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti adatokat borzasztóan rossz detektálási arány mellett hozzák az egyes megyék. Az elmúlt 24 órában mindössze 26 ezer hivatalos koronavírustesztet végeztek Magyarországon, és ehhez képest az új fertőzöttek száma 76%-os arányt mutat. A fertőzöttek valós száma ez alapján jó eséllyel még soha múlta felül annyival a hivatalos esetszámot, mint most.

Az oltásoknak és feltételezhetően az omikron variáns tulajdonságainak köszönhetően azonban mindez nem jár együtt a magyar egészségügyi ellátórendszer terhelésének agresszív növekedésével. A kórházi ápoltak aránya a két hét alatt megfertőzöttek számához képest harmada-negyede (2%) annak, mint amit a delta-hullám szeptemberi felfutásakor láttunk (7-9%). És bár a lélegeztetőgépen lévők száma ősszel módszertani változtatás miatt is csökkent (rontva az előző hullámokkal való összehasonlíthatóságot), e téren is megerősítik a statisztikák a kedvezőbb kórházi helyzetről érkező beszámolókat.