Németország három kormánypártja azt kéri Olaf Scholz kancellártól, hogy alaposan vizsgálja meg Magyarország jogállamisági reformjait. Azt kérik, hogy csak akkor támogassa a visszatartott uniós pénzek milliárdjainak felszabadítását, ha Budapest bizonyítani tudja, hogy komolyan gondolja a demokratikus visszalépésekkel kapcsolatos, régóta fennálló aggályok kezelését.
Az uniós országoknak a jövő hónapban kell dönteniük arról, hogy felfüggesztik-e a Magyarországnak szánt mintegy 7,5 milliárd eurós uniós forrást a jogállamisági eljárás lezárásaként. Az Orbán Viktor vezette kormány már lassan 20 törvényt módosított, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot, hogy kezeli a felvetetett demokratikus aggályokat. Azonban Brüsszel nem dönt a kérdésben, hanem a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács elé viszi az ügyet, ahol szavaznak a magyar kohéziós forrásokról.
Ha a tagállami vezetők úgy ítélik meg, hogy a Budapest által közvetítő intézkedésként bemutatott korrupcióellenes reformok elegendőek a szankció elengedéséhez, akkor lezárulhat a kondicionalitási eljárás. Hasonlóképpen, az EU visszatartja Magyarország 5,8 milliárd eurós, a koronavírus okozta károk helyreállítására szánt forráshoz való hozzáférését, és további igazságügyi reformokat kér, mielőtt a pénzt felszabadítaná. Az Orbán-kabinet pedig itt is belement még abba is, hogy az Országos Bírói Hivatal jogköreit is bővítse.
Korrupcióellenes aktivisták a héten Budapesten arra figyelmeztettek, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök becsapja az EU-t reformígéreteivel, amelyeket szakértők és aktivisták elégtelennek neveznek. De ami aggasztóbb lehet az Orbán Viktor-féle vezetésnek, hogy már Németország kormánypártjai is hasonló szigort követelnek meg. Olaf Scholz kancellár saját szociáldemokrata pártjának (SPD), a Zöldeknek és a Szabad Demokrata Pártnak (FDP) – a kormánykoalíció három pártjának – a frakciója csütörtökön olyan indítványt tervez szavazásra bocsátani, amely felszólítja a kormányt, hogy alaposan vizsgálja meg, hogy a magyarországi reformoknak van-e érdemi hatása a gyakorlatban. Ha ezt nem ítélik így, akkor a kormánynak meg kell vonnia a megfelelő konzekvenciákat, és meg kell szavaznia a Budapestnek szánt kifizetések felfüggesztését – írja a Politico.
Az állásfoglalás arra a 7,5 milliárd euróra összpontosít, amelyet az uniós országok a jogállamisági feltételrendszer keretében felfüggeszthetnek, de egy negatív értékelés a további 5,8 milliárd eurós koronavírus-finanszírozás felszabadítására is hatással lehet.
„Komoly kétségek merülnek fel a magyar kormány politikai szándékaival kapcsolatban, hogy a szükséges reformokat ne csak betű szerint, hanem ténylegesen is végrehajtsa” – olvasható a Politico által kizárólagosan megszerzett német parlamenti indítványban. Tekintettel arra, hogy az indítványt a parlamenti többséggel rendelkező három kormánypárt támogatja, az valószínűleg átmegy – és a kormány aligha hagyhatná figyelmen kívül a saját pártjai törvényhozóinak ilyen utasítását.
Az indítvány arra is felszólítja az Európai Bizottságot, hogy győződjön meg arról, hogy a Magyarország által javasolt reformok elegendők-e a jogállamiság valamennyi releváns hiányosságának orvoslására. Amíg a Bizottság ezt nem tudja garantálni, a szöveg utasítja a német kormányt, hogy szavazzon a 7,5 milliárd euró felfüggesztése mellett, és csak akkor változtasson álláspontján, ha Magyarország „megfelelő bizonyítékot” tud felmutatni arra vonatkozóan, hogy „hatékony korrekciós intézkedéseket” hozott.
Más tagállamok sem elégedettek a magyar reformokkal
Végső soron az EU Tanácsában a kifizetések felfüggesztéséről szóló szavazás minősített többséggel történik majd, de több ország – köztük Hollandia, Belgium és Írország – már kritikus álláspontot foglalt el Magyarországgal szemben, és Németország nemleges szavazata döntő lehet a pénzek blokkolásához. A felfüggesztéshez ugyanis az unió lakosságának 65 százalékát képviselő tagállam vezetőinek szavazata kell. A több mint 80 milliós Németország a legnagyobb lélekszámú ország az EU-ban.
A múlt hónapban Orbán Viktor hideg fejet kapott Berlinben, amikor Scholznál járt, és igyekezett támogatást szerezni Magyarország álláspontja mellett. Nemcsak a kancellár, de a német vállalatokat képviselő iparszövetség is bírálta már a kormányt, hogy a multinacionális vállalatok egyre kevésbé érzik magukat támogatva Magyarországon.
Magyarország a vétófegyverhez nyúl
Michael Link, az FDP törvényhozója azzal érvelt, hogy mind a Bizottság, mind a német kormány számára fontos, hogy az egész EU-ban megvédjék a demokratikus értékeket.
„Orbán Viktor nem kerülheti el a jogállamiság helyreállításához szükséges reformokat félkész kompromisszumokkal és kozmetikai változtatásokkal” – mondta Link. „Ez semmiképpen sem az Orbán-kormány szankcionálásáról szól, hanem a jogállamiság fenntartható megerősítéséről – amelyre Magyarország önként vállalt kötelezettséget, amikor csatlakozott az EU-hoz – és az uniós költségvetés megóvásáról a visszaélésektől” – tette hozzá.
Magyarország viszont az EU-n belül ismét vétókkal lassítja a közös döntéshozást. Szerdán az Ukrajna támogatására felveendő közös hitelt fúrta meg a budapesti kormány, de az Oroszországra kivetett szankciók ellen is hadat visel már az Orbán-kabinet. Sőt, a miniszterelnök egyik politikai tanácsadója ki is mondta, hogy mindent megvétóznak, ha Brüsszel nem utalja a támogatásokat.