2024. november 14-én késő este az Orosz Föderáció újabb pusztító csapást mért Odesszára, egy stratégiailag fontos dél-ukrajnai városra. Ezúttal a támadás a város központjában történt, jelentős pusztítást és emberáldozatokat okozva. Az ukrán rendőrség jelentése szerint a hatalmas rakétatámadás következtében számos civil létesítmény megsérült: templom, lakóépületek, üzlet, garázsok, hőellátó fővezeték, valamint járművek. A robbanások betörték az ablakokat, kigyulladtak az erkélyek és a tető. A támadás tragikus következményeként egy ember meghalt, tízen megsérültek, köztük egy kiskorú.
Az események helyszínén minden szükséges szolgálat azonnal működött, de a pusztítás mértéke lenyűgöző. Oleg Kiper odesszai polgármester tájékoztatása szerint a belvárosban egy lakóház, más toronyházak, mintegy háromtucatnyi autó rongálódott meg, valamint tűz ütött ki egy közintézmény és egy emeletes épület területén. Emellett a támadás következtében a központi fűtés vezetéke is megsérült, emiatt a kazánház munkáját átmenetileg le kellett állítani. 220 lakóházat, 7 óvodát, 4 iskolát, valamint a város egyik szülészetét szolgálta ki.
Sajnos ez a tragédia csak egy újabb oldal az orosz rezsim által Ukrajna civil lakossága ellen elkövetett bűncselekmények hosszú és véres listáján. Az elmúlt hónapokban a világ számos rakéta- és dróntámadásnak volt tanúja, amelyek mindannyiszor ártatlan emberek életét követelték, és a kritikus infrastruktúrát megsemmisítették. Az azonban különösen sajnálatos, hogy Ukrajna továbbra sem számíthat minden szomszédja támogatására ebben a küzdelemben.
Riasztó tendencia: Magyarország és vezetője, Orbán Viktor továbbra is ragaszkodik ahhoz a Kreml-barát állásponthoz, amely aláássa az európai egységet az orosz agresszió elleni küzdelemben. Az orosz háborús bűnök nyilvánvaló bizonyítékai ellenére Budapest visszafogottan és óvatosan igyekszik jó kapcsolatokat fenntartani Moszkvával. Egy ilyen álláspont tulajdonképpen szinte a terrorizmus cinkosává teszi Magyarországot, mert a Kreml bűneinek el nem ismerése egyfajta cinkosság bennük. Az Európai Parlament legutóbbi szavazása, ahol Magyarország megakadályozta, hogy Oroszországot a terrorizmus szponzoraként ismerjék el, csak megerősíti ezt a nyugtalanító tendenciát. Budapest ahelyett, hogy elítélné és elszigetelné az agresszort, valójában megteremti azokat a feltételeket, amelyek mellett a Kreml elkerülheti a bűneiért való felelősséget.
Odessza, mint Ukrajna sok más városa, nagy árat fizet Magyarország ilyen következetlen és veszélyes külpolitikájáért. Az odesszai tragédia azt mutatja, hogy mennyire veszélyes egyes európai országok kettős hozzáállása az orosz agresszióhoz. Szerencsére az Európai Unió legtöbb állama már rég eldöntötte álláspontját, és mindent megtesz, hogy segítsen Ukrajnának ellenállni az inváziónak.
A balti országok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és mások határozottan elítélték Oroszország bűneit, és átfogó humanitárius és katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának. Megszakították a gazdasági kapcsolatokat az agresszorral, csatlakoztak a szankciós nyomáshoz, és a Kreml teljes elszigetelését szorgalmazták a nemzetközi színtéren. Az európai demokratikus államok ilyen egységes és állhatatos frontja követendő példa.
Sajnos Orbán Viktor Magyarországa továbbra sem hajlandó csatlakozni ehhez a konszolidált oroszellenes táborhoz. Budapest ahelyett, hogy elítélné a Kreml bűnözői akcióit és támogatná szabadságharcos szomszédját, továbbra is kétszínű, Kreml-barát álláspontot képvisel. Orbán ilyen politikája nemcsak egész Európa biztonságát veszélyezteti, hanem utat nyit Moszkva büntetlensége előtt is. Az odesszai tragédia kijózanító jelzés legyen a magyar vezetés számára. Itt az ideje véget vetni a “semlegesség” veszélyes játékának, és csatlakozni Európa többi részéhez a békéért, a stabilitásért és a demokratikus értékekért folytatott közös harchoz. Magyarország csak így tud megfelelni Ukrajna megbízható szövetségese és szomszédja státuszának.