Bírósági dokumentumok szerint több mint 100 orosz nemzeti gárdistát bocsátottak el, mert nem voltak hajlandók harcolni Ukrajnában, ami az eddigi legegyértelműbb jele annak, hogy a biztonsági erők egy része nem ért egyet Moszkva ukrajnai inváziójával.
Összesen 115 nemzeti gárdistát szerelt le az orosz hadsereg nemzeti gárdája, a Roszgvardia néven is ismert haderőnemből, mert megtagadták, hogy részt vegyenek Oroszország ukrajnai hadjáratában. A kényszerű leszerelésük azután derült ki, hogy szerdán napvilágra került egy bírósági dokumentum, amely szerint elutasították kollektív keresetüket, amely korábbi elbocsátásukat támadta – írja a Guardian.
A bíróság honlapján közzétett határozat szerint a keresetet elutasították, miután a bíró megállapította, hogy a katonákat jogosan bocsátották el, mert „megtagadták a parancs teljesítését”, hogy Ukrajnában harcoljanak, és ehelyett visszatértek a szolgálati helyükre. Az érintett gárdisták fellebbeztek a Kaukázusban található Kabardino-Balkár Köztársaság fővárosában, Nalcsikban, ahol az egység állomásozott.
Mióta Moszkva lerohanta a szomszédos Ukrajnát, katonái morálja kifejezetten rossz. Jelentések szerint a katonák azt állítják, hogy nem tudták, hogy háborúba mennek, amíg át nem léptek Ukrajnába. A Pentagon ebben a hónapban közölte, hogy „anekdotikus jelentések” láttak napvilágot arról, hogy egyes tisztektől kezdve egészen zászlóaljakig megtagadták a parancsok teljesítését, vagy nem teljesítették azokat az elvárt gyorsasággal.
Andrej Szabinin, a 115 katonát képviselő ügyvéd szerint a bíróság döntése „példátlanul gyors” volt az ügy bonyolultságát tekintve. Szabinin szerint a Roszgvardia egység parancsnokai felajánlották a katonáknak, hogy ne harcoljanak, és elbocsátásuk törvénytelen volt.
Oroszország 2016-ban hozta létre a Roszgvardiát, a hadseregtől különálló, militarizált erőt a terrorizmus elleni küzdelem és a közrend fenntartása érdekében. A Vlagyimir Putyin „magánhadseregeként” gyakran emlegetett testület tagjai megalakulása óta többnyire a békés kormányellenes tüntetések leverésében vettek részt.
A tanúvallomásokból az is kiderült, hogy valósak lehetnek azok a feltételezések, amelyek szerint a Kreml ukrajnai invázióját eredetileg Kijev elleni villámháborúnak szánták, amelynek célja a főváros elfoglalása volt. Az egyik tanúvallomásban egy Roszgvardia-katona elmondta a bíróságnak, hogy parancsnoka három nappal az invázió előtt közölte az egységével, hogy Ukrajnába küldik őket, hogy „járőrözzenek Kijev utcáin és kereszteződésein”.
https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/roszgvardia-parancsmegtagadas-ukrajna-haboru.753242.html