Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön rendeletet írt alá arról, hogy átveszi a Szahalin-2 gáz- és olajprojekt irányítását Oroszország távol-keleti részén, ami arra kényszerítheti a Shell, valamint a japán Mitsui és Mitsubishi vállalatokat, hogy lemondjanak befektetéseikről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön új rendelet adott, amely lényegében egy durva államosítással kicsavarja a külföldi befektetők kezéből a Szahalin-2 gáz- és olajmező kitermelését. A döntés értelmében egy új orosz állami cég átveszi a Sakhalin Energy Investment Co. minden eszközést és kötelezettségét, amelyben a két japán kereskedelmi vállalat és a Shell valamivel kevesebb, mint 50 százalékos részesedéssel rendelkezik.
Az ötoldalas rendelet, amely az ukrajnai invázió miatt Moszkva ellen bevezetett nyugati szankciók közepette született, jelzi, hogy a Kremlnek kell eldöntenie, hogy a külföldi részvényesek a konzorciumban maradnak-e.
A Shell már hónapokkal ezelőtt világossá tette, hogy ki akar szállni a projektből, és tárgyalásokat folytatott a potenciális vevőkkel. Japán azonban már korábban kijelentette, hogy nem mondana le az energiabiztonsága szempontjából fontos Szahalin-2 projektben lévő érdekeltségeiről, még akkor sem, ha felkérnék a kilépésre – írja a Reuters.
A japán cégek sokat veszítenek az oroszokon
A Mitsui & Co és a Mitsubishi részvényei 6 százalékot estek a pénteki kereskedésben az értékvesztés miatti aggodalmak miatt. Alulteljesítették a Nikkei indexet, amely „csak” 1,9 százalékot esett.
A Mitsubishi szóvivője elmondta, hogy a vállalat tárgyal a Sakhalin Energyben részt vevő partnereivel és a japán kormánnyal arról, hogyan reagáljanak Putyin rendeletére. A Mitsui még nem kommentálta a lépést.
A Mitsui 12,5 százalékos, a Mitsubishi 10 százalékos részesedéssel rendelkezik a projektben, míg a Shell 27,5 százalékos, egy részvénycsomagot birtokol. Az orosz gázipari óriás Gazprom 50 százalék plusz egy részvényt birtokol.
A Szahalin-2 a világ jelenlegi cseppfolyósított földgáz (lng) piacának mintegy 4 százalékát biztosítja. A Shell szerint Japán, Dél-Korea és Kína a fő vásárlói az itt kitermelt energiahordozóknak.
Putyin rendeletével kapcsolatban Seiji Kihara japán kabinetfőtitkár-helyettes azt mondta, hogy a kormány vizsgálja annak tartalmát és elemzi Moszkva szándékait.
„Általánosságban elmondható, hogy országunk erőforrás-érdekei nem sérülhetnek” – mondta egy szokásos sajtótájékoztatón, és nem volt hajlandó megmondani, hogy Japán egyeztet-e Moszkvával az ügyben.
A Gazprom marad
A rendelet szerint a Gazprom megtartja részesedését, de a többi részvényesnek egy hónapon belül részesedést kell kérnie az orosz kormánytól az új cégben. A kormány ezután dönt arról, hogy engedélyezi-e nekik a részesedés megtartását.
Ben van Beurden, a Shell vezérigazgatója szerdán azt közölte, hogy a Shell előrehalodott tárgyalásokat folytat a kiszállásról.
„Nem mondhatom el, hogy pontosan hol tartunk, mert ez egy kereskedelmi folyamat, így tiszteletben kell tartanom a titoktartási kötelezettséget… de azt elmondhatom, hogy amikor a múlt héten kaptam egy frissítést, nagyon elégedett voltam azzal, hogy hol tartunk” – magyarázta. Nem nevezte meg, ki lehet a vevő, de sajtóértesülések szerint a Shell tárgyalásokat folytat egy indiai energetikai vállalatokból álló konzorciummal a Szahalin-2-ben lévő részesedésének eladásáról.
Saul Kavonic, a Credit Suisse integrált energia- és erőforrás-kutatási részlegének vezetője szerint a Szahalin-2-höz hasonló projektekből származó orosz lng-termelés idővel valószínűleg szenvedni fog, mivel a külföldi szakértelem és alkatrészek elérhetetlenné válnak. A technológiai szankciók, vagyis hogy chipeket, és nyugati szoftvereket tilos Oroszországba szállítani, már nagyon komoly károkat okoztak az orosz gazdaságban. De nehezítik az új beruházások elindítását, valamint a már meglévő egységekben a karbantartást.
#oroszország #gáz #kitermelés #mitsubishi #shell #gazprom #energia