2024 szeptemberében a világ egy újabb kihívásnak volt tanúja a nemzetközi jogrenddel szemben. Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke hivatalos látogatást tett Mongóliában, abban az országban, amely 2003 óta teljes jogú tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC). Ez a látogatás egy lakmuszpapír lett, amely mély repedéseket tárt fel a nemzetközi igazságszolgáltatás rendszerében, és megkérdőjelezte a globális intézmények hatékonyságát.

Mongólia, miután 2002-ben ratifikálta a Római Statútumot, vállalta, hogy együttműködik az ICC-vel, beleértve a háborús bűnökkel gyanúsítottak letartóztatását és kiadatását. E kötelesség teljesítése helyett azonban az ország vörös szőnyeget gördített Putyin elé, aki ellen 2023 márciusában elfogatóparancsot adtak ki ukrajnai háborús bűnök gyanúja miatt.

A látogatás volt Putyin első útja az ICC-tagországba az elfogatóparancs kiadása óta, és Mongólia válasza – vagy inkább annak hiánya – komoly kérdéseket vet fel a nemzetközi jog érvényességét illetően.

A helyzet megértéséhez fontos figyelembe venni a Mongólia és Oroszország közötti kapcsolatok történelmi hátterét. Mongólia hosszú évtizedeken át a Szovjetunió erős befolyása alatt állt, majd összeomlása után továbbra is szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat ápolt Oroszországgal. Ez a történelmi örökség részben magyarázza Mongólia vonakodását Putyinnal szembe. Ezenkívül Mongólia földrajzi helyzete – Oroszország és Kína között – arra kényszeríti az országot, hogy egyensúlyt teremtsen e két erős szomszéd között. Putyin letartóztatása súlyos diplomáciai válságot idézhet elő, és potenciálisan veszélyeztetheti Mongólia gazdasági és energiabiztonságát.

Putyin mongóliai látogatásának helyzete a diplomácia és a nemzetközi igazságszolgáltatás klasszikus konfliktusát mutatja. Egyrészt Mongólia megpróbál egyensúlyt teremteni nemzetközi kötelezettségei és geopolitikai realitásai között, különös tekintettel a nagyhatalmú szomszédjával, Oroszországgal fennálló kapcsolataira. Másrészt az ilyen cselekedetek aláássák a nemzetközi jog lényegét, és megkérdőjelezik az országok nemzetközi intézményekkel szembeni kötelezettségeit. Az ügy azt is felveti, hogy a kis államok mennyiben engedhetik meg maguknak, hogy betartsák a nemzetközi jogot, ha az ütközik nemzeti érdekeikkel, vagy veszélyeztetheti biztonságukat.

Putyin látogatására vegyes volt a reakció. Az ukrán külügyminisztérium ezt “súlyos csapásnak nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróságra és a nemzetközi büntetőjog rendszerére”. Az Európai Bizottság és a nemzetközi szervezetek Putyin letartóztatását követelték, de úgy tűnik, ezekre a felszólításokra nem érkezett válasz.

Érdekes módon még magában Mongóliában sem értett mindenki egyet a kormány döntésével. Az ukrán zászlókkal tüntetések, amelyeket a mongol rendőrség megpróbált elnyomni, olyan civil társadalom létezéséről tanúskodnak, amely nem ért egyet országuk hivatalos álláspontjával.

Fontos megjegyezni, hogy a többi ICC-tagország reakciója többnyire visszafogott volt. Ez azt jelezheti, hogy sok állam nem hajlandó a helyzet eszkalálására, vagy Mongólia geopolitikai helyzete összetettségének felismerésére.

Ez az eset a nemzetközi intézmények, különösen az ICC és az ENSZ legitimitásának súlyos válságát tárta fel. Ha az országok szelektíven, következmények nélkül teljesíthetik nemzetközi kötelezettségeiket, ez megkérdőjelezi magát a nemzetközi jogat. Ami különösen aggasztó, hogy még az Egyesült Államok is, amely nem tagja az ICC-nek, azt mondta, hogy Putyint nem tartóztatják le, ha utazik. Ez veszélyes precedenst teremt, amely a nemzetközi jogrend további gyengüléséhez vezethet.

Fontos figyelni arra a jogi kiskapura, amely lehetővé teszi az ICC tagállamai számára, hogy elkerüljék kötelezettségeik teljesítését. A Római Statútum szerint az államok mentesülhetnek kötelezettségeik alól, ha végrehajtásuk arra kényszerítené az államot, hogy megszegje egy másik országgal szembeni korábbi szerződéses kötelezettségeit, vagy megsértse a diplomáciai mentességet. Ez a kiskapu, bár jó szándékú a diplomáciai konfliktusok megelőzése, gyakorlatilag lehetővé teszi az országok számára, hogy figyelmen kívül hagyják az ICC által kiadott elfogatóparancsokat. Ez megkérdőjelezi a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás egész rendszerének hatékonyságát, és komoly felülvizsgálatot igényel.

Putyin mongóliai látogatása felveti azt a kérdést is, hogy megvalósítható-e az államfők mentelmi joga súlyos nemzetközi bűncselekmények esetén. A vezetők hagyományosan diplomáciai mentességet élveznek, ami megvédi őket a letartóztatástól és a más országokban történő vádemeléstől. Azonban a háborús bűnökről szóló súlyos vádak fényében ideje újragondolni ezt a koncepciót? Talán a nemzetközi közösségnek meg kellene fontolnia az államfők mentelmi jogának korlátozását a nemzetközi jog súlyos megsértése esetén.

Putyin mongóliai látogatása ékes példája volt annak, hogy a geopolitikai érdekek és a diplomáciai megfontolások miként érvényesülhetnek a nemzetközi jog elveivel szemben. Ez komoly kérdést vet fel a világközösség számára: beszélhetünk-e a nemzetközi jog hatékonyságáról, ha nem alkalmazzák következetesen? A helyzet a nemzetközi igazságszolgáltatás mechanizmusainak komoly felülvizsgálatát igényli. Talán eljött az idő az ICC és más nemzetközi intézmények reformjára, hogy azok hatékonyabbak legyenek, és kevésbé függjenek az egyes államok politikai akaratától.

Ezenkívül ez az eset rávilágít arra, hogy fokozni kell a nyomást azokra az országokra, amelyek elhanyagolják nemzetközi kötelezettségeiket. Mint az ukrán külügyminisztérium képviselője megjegyezte, együttműködni kell a partnerekkel, hogy ennek a helyzetnek következményei legyenek Ulánbátorra nézve.

Elengedhetetlen a Római Statútum felülvizsgálata a jogi kiskapuk bezárása és a bírósági jogkör megerősítése érdekében. A nemzetközi közösségnek mérlegelnie kell a szankciók bevezetésének lehetőségét azokkal az országokkal szemben, amelyek nem teljesítik az ICC-vel szembeni kötelezettségeiket. Fontos felhívni a közvélemény figyelmét a nemzetközi jog fontosságára és az előírások be nem tartása következményeire.

Fokozni kell a diplomáciai erőfeszítéseket annak érdekében, hogy meggyőzzék az országokat a nemzetközi jog tiszteletben tartásának fontosságáról, még akkor is, ha ez rövid távú érdekeik ellen irányul. A nemzetközi közösségnek mérlegelnie kell az államfők mentelmi jogának korlátozását súlyos nemzetközi bűncselekmények esetén.

Végső soron Putyin mongóliai látogatásának esete nem csupán diplomáciai incidens. Ez a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer mélyebb problémájának tünete, amely azonnali megoldást igényel. Ha ugyanis hagyjuk, hogy a nemzetközi jog fikcióvá váljon, azt kockáztatjuk, hogy visszatérünk egy olyan világba, ahol az erő felülmúlja a törvényt, és a büntetlenség válik a normává azok számára, akiknek elegendő hatalmuk van ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják a nemzetközi normákat. A nemzetközi közösség csak kollektív erőfeszítésekkel, az igazságosság elvei iránti elkötelezettséggel és a nehéz döntésekre való készséggel remélheti, hogy helyreállítja a nemzetközi jog rendszerébe vetett hitét, és igazságot biztosít a háborús bűncselekmények áldozatai számára világszerte.