Kettő az egyben konferenciát tart Vlagyimir Putyin két megszokott, év végi rendezvény helyett csütörtökön. Az orosz elnök általában külön tart nemzetközi sajtótájékoztatót és külön beszél a civilekkel, időn azonban – bár erre 2020-ban és tavaly is volt példa – a két rendezvényt összevonták. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az orosz elnök elfoglaltságai miatt döntöttek ismét így. Az újságírókon túl Putyin az egyenes adásban a koreográfia szerint a bejelentkező állampolgárokkal is beszél. A civilek – esetleg cégeket képviselő munkahelyi csoportok – az ország különböző pontjain gyűlnek össze és tesznek fel a szervezőkkel részben egyeztetett kérdéseket az elnöknek, aki meghallgatva problémáikat olykor közbe is avatkozik egy-egy lokális probléma megoldása érdekében, legyen szó aszfaltozásról, csatornázásról vagy egyéb, az államfő feladatkörébe szorosan nem tartozó ügyről.

A tavalyi műsor csaknem négy órán át tartott, az elnök 67 kérdésre válaszolt a beküldött hárommillióból – emlékeztetett a Vedomosztyi. A lap szerint idén kétmillió kérdés érkezett, amelynek feldolgozásába az elnök által létrehozott Népfront aktivistáit és a mesterséges intelligenciára épülő programokat is bevontak. Ezúttal viszont részt vettek ebben a munkában az Ukrajna ellen indított háborúban – a hivatalos orosz zsargon szerint a különleges katonai műveletben – szolgáló veteránok is.

Az elnök a konferencián jellemzően az év eseményeit foglalva össze ad értékelést, kül- és belpolitikai kérdésekben. A tavalyiról – ahol a Magyarországra szánt kőolaj- és földgázexportról külön is beszélt – itt olvashatja beszámolónkat.

A stúdióban Putyin felett Oroszország térképe látható, itt az ország részeként ábrázolják a 2014-ben annektált Krímet, Donyeck és Luhanszk megyéket, valamint a 2022 február 24-én indított támadás óta elfoglalt Herszon és Zaporizzsja megyéket, azokkal a részekkel együtt, amelyeket az orosz erők nem vontak ellenőrzésük alá. Oroszország formális, egyoldalú népszavazást tartott a megszállt területeken, ennek alapján sajátjának tekinti a négy megye teljes területét és a Krím félszigetet.

Putyin szerint minden rendben van

Az első kérdés rögtön jelezte, milyen jellegű műsorra lehet számítani. A műsorvezető bevezetésként arról beszélt, hogy „nehéz helyzetben van a világgazdaság”, ennek ellenére „hogyan képes Oroszország nem csak szinten maradni, de növekedni is?”

„Ha minden stabil, akkor unalmasnak érezzük a helyzetet. Olyankor pangás van, mi pedig lendületet várunk el” – kezdte a szokásosnál lassabb tempóban válaszát Putyin. „Sajnos most golyók is süvítenek”, „ilyenkor félünk.” „Ez szörnyű, szörnyű. De mindent végül a gazdaságon keresztül lehet mérni. Minden ezen múlik. Ettől függ az emberek életminősége, a stabilitás, a védelmi képesség A gazdasággal, nálunk alapvetően minden rendben van, tekintet nélkül bármilyen külső fenyegetesére. 3,6 százalék volt tavaly a gazdasági növekedés, idén 3,9, akár négy százalék is lehet” – mondta az elnök, megjegyezve, hogy Németországban a növekedés stagnál, az EU-ban is csupán egy százalék, és az Egyesült Államokban sem éri el a 3 százalékot. (Igaz, az amerikai gazdaság több mint tízszeresen az EU egésze nagyjából kilencszer haladja meg Oroszország gazdaságát nominális értéken.)

Az elnök szerint az orosz gazdaság sokat erősödött, épp annak köszönhetően, sok nyugati cég kivonult az orosz piacokról. „Következésképpen a mi vállalkozóink maguk kezdték előállítani ezeket a termékeket. Ez a technológiai szuverenitás megerősítéséhez vezetett” – mondta Putyin, megjegyezve, hogy szuverenitás többféle van, katonai, technológiai, kulturális, ezekben Oroszország saját érdekeit képviseli.

Putyin elismerte, hogy az infláció terhet jelent a társadalomnak, ennek azonban Putyin szerint elsősorban külső, objektív okai vannak, általános a drágulás, ezen kívül – az elnök szerint hangsúlyozottan kisebb mértékben –, de szerepet játszanak az Oroszország elleni szankciók is.

Belső okokat is megjelölt, bár ezt gyorsan eltávolította a kormánytól – ahogyan a szankciókat sem kötötte az Oroszország által indított háborúhoz –, és felelősként a kormánytól formálisan független Központi Bankot jelölte meg, amely a Putyin által hivatkozott szakértők szerint előbb is leállíthatta volna az alapkamat emelését. „De sok egyéb eszköze van a központi banknak ezekkel most nincs értelme terhelni a hallgatóságot.”

Az elsők között az orosz állami hírügynökség, a szovjet nevére visszanevezett TASZSZ képviselője kérdezett, bár előtte hosszasan köszönetet mondott. „Szeretném kollégáim nevében köszönetemet kinyilvánítani, miután ön augusztusban kitüntette az egész kollektívát, ami fontos visszajelzés a munkánkról.” A kérdés azután általánosságban arról szólt, hogyan értékeli az elnök „a lassan három éve tartó rendkívüli katonai hadműveletet, közelebb került-e a győzelem.” A közeli győzelemről Putyin nem beszélt, viszont megköszönte a kérdést, mert így képet adhat arról, milyen keményen harcolnak a fiúk a fronton.

Putyin szerint értelmetlen az ukránok kurszki akciója

Azután egy Kurszk megyei asszony telefonált be, aki beszámolt az őket érintő, területükön is zajló háború okozta nehézségekről, azt kérdezve, mikor szorítják végre ki az ország területéről az ukrán erőket.

„A srácok harcolnak most is. Komoly harcokat vívnak. Nincs egyébként semmilyen értelme az ukrán erőknek behatolniuk” Kurszk megyébe – próbálta az elnök kisebbíteni a presztízsveszteséget jelentő ukrán betörést, amely augusztus óta tart a térségben, nagyjából ezer négyzetkilométeren. „Biztosan kiszorítjuk őket. De pontos dátumot most nem adhatok, vannak persze tervek, de pontos dátumot mondani, ez nem így működik. (…) De biztosan mindent helyreállítunk” – ígérte a betelefonálónak az elnök, aki nem vesztegetett szót arra, hogyan lehetséges, hogy Oroszország augusztus eleje óta nem tudja felszámolni a területén zajló ukrán betörést.
„Tudom, hogy az emberek nagy veszteséget szenvednek el, kellemetlenségeik vannak, de mindent megteszünk, mindent helyreállítunk, mindenkinek, akinek otthonra van szüksége kielégítjük az igényeit.”

Az atomfegyver bevetésének jogát fenntartjuk

Putyin nem adott választ a kérdésre, hogy a nyugat meghallotta-e üzeneteit, arról viszont beszélt, hogy vannak a fegyveres konfliktus elmélyítése felé mutató nyugati lépések, így a rakétaelhárító rendszerek megjelenése, valamint az, hogy Ukrajna segítséget kap nyugati országoktól. Putyin szerint az atomfegyverrel rendelkező országok támogatásával a segítségnyújtásban részt vevő, atomfegyverrel nem rendelkező országokkal szemben is fenntartja a jogát Oroszország, hogy szükség esetén atomfegyvert vessen be, ha fenyegetést érez. A védelemnek ezt a szintjét kiterjesztette a szövetséges Belaruszra is.

Ez alapvetően mond ellent az atomfegyver bevetésére vonatkozó kölcsönösen elfogadott elvnek – amely szerint csak atomfegyverrel indított támadásra adott ellencsapásként indítható atomfegyver –, igaz, Putyin már korábban is beszélt hasonlóról, ám szakértők szerint továbbra is valószínűtlen, hogy bármilyen, akár kisebb mértékben pusztító, taktikai atomfegyver bevetésére sor kerülne, mert az a Kreml számára is totálisan kiszámíthatatlan helyzetet teremtene, és egyébként is, egy atomháborúnak valószínűleg senki sem lehet nyertese – erről ebben az interjúnkban olvashat bővebben.

Állunk a párbaj elébe

Az elnök megemlítette az 5500 kilométer hatótávolságú Oresnyik ballisztikus rakéta bevetését az ukrajnai Dnyipro ellen. Ez nukleáris töltet hordozására is alkalmas, a a Putyin által háborús körülmények közötti tesztnek nevezett novemberi bevetéskor enélkül csapódott be a rakéta – állítólag erről Moszkva előre értesítette Washingtont.

„Ezeket a rakétákat esélytelen leszedni” – mondta a novemberben Putyin szerint sorozatgyártásra került Oresnyikről. „De ha a nyogati szakértők szerint igen, akkor kezdjünk bele a 21. század magas haditechnikával folytatott párbajába. Jelöljenek ki egy célpontot (…), mondjuk Kijevben. Összpontosítsák oda minden légvédelmüket, mi meg útnak indítjuk az Oresnyiket. És megnézzük, mi lesz.”

Az NBC is kérdezett, Putyin „tisztelt kollégának” nevezte az amerikai újságírót, megjegyezve, hogy Amerikában ugyan üldözik az orosz újságírókat, Oroszország azonban engedi dolgozni az amerikaiakat. A kérdés Donald Trumppal való találkozóra vonatkozott.

„A halálomra vonatkozó hírek erősen eltúlzottak” – idézte név nélkül Putyin Mark Twaint, utalva az NBC kérdésében megemlített gyengeségre, amely miatt Oroszország is eljuthat oda, hogy valamilyen kompromisszumot kínáljon fel Ukrajnában, ha már Kijevtől ezt követeli a Kreml. (Putyin máskor is idézte már ezt a mondatot nemzetközi fórumon.)

Putyin nem tudja, mikor találkozik Trumppal

„Oroszország az elmúlt 2-3 évben sokkal erősebb lett. Valóban szuverénné váltunk, kevesektől függünk, képesek vagyunk önállóan fejlődni. (…) Erősítjük védelmi erőnket, a haderő harckészültsége most a legmagasabb a világon” – válaszolta Putyin. Az elnök szerint a hadiipar is egyre erősebb, gyors ütemben növekszik, gyorsabban, mint az ellenfeleké, azaz a nyugati országoké. „Lényegében a NATO minden országa harcol ellenünk” – a versenyt azonban szerinte nem bírják Nyugaton, mert az árak gyorsan nőnek – példaképp 155 milliméteres lövedékeket említett, amelyek ára 2-ről 8 ezer euróra nőtt –, így a NATO-tagoknak „nem csak a gazdaságukhoz mért 2 százalékos védelmi kiadás nem lesz elég – amit Trump is követel – de 3 százalék sem.”

„Csak a saját nemzeti érdekünket tartjuk szem előtt, Oroszország valóban szuverén országgá vált” – mondta az elnök, sokadszor említve a konferencia kulcsszavát, a szuverenitást.

Kompromisszumos javaslatot Ukrajnával kapcsolatban Putyin nem említett – csak általánosságban jegyezte meg, hogy ez része a diplomáciának – és kerülte a konkrétumot az újonnan megválasztott republikánus elnökkel való találkozót illetően is. „Nem tudom, mikor találkozunk, erről ő még nem mondott semmit. Én több mint négy éve nem is beszéltem vele, de készen állok a találkozóra, ha ő erre hajlandó.”