Február 24-én teljesen új események kezdődtek szerte a világon. Valójában kevesen tudták, mit tervez a Kreml, de még maga a Kreml sem tudta, mibe keveredett valójában. Az Ukrajna elleni teljes körű háborút az orosz hatóságok alátámasztották az „ukránok felszabadítása a hatalmon lévő neonáciktól” retorikával, így hangos kijelentések hangzottak el Kijev 3 nap alatti elfoglalásáról. Milyen gyorsan vált a „Kijev három nap alatt” „részleges” mozgósítás és „fokozott készültségi állapot” bevezetése az Oroszország egyes szövetségi körzeteinek területein.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a hadiállapot bevezetését Ukrajna Herszon, Zaporozsje, Luhanszk és Donyeck régióiban megszállt részein. Azt is hangsúlyozta, hogy „a rendszert az orosz jogszabályok keretein belül formalizálni kell”. Ezzel párhuzamosan másik rendeletével Putyin közepes reakciórendszert vezetett be az ideiglenesen megszállt Krím, Krasznodar, Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Kurszk, Rosztov megye és Szevasztopol területén. Ez a közterületek fokozott védelmét, forgalomkorlátozást, ellenőrzéseket és egyéb totalitárius szeszélyeket jelent. Putyin azt is utasította, hogy vezessenek be fokozott éberségi állapotot az orosz alattvalók más területein, amelyek a központi szövetségi körzethez és a déli szövetségi körzethez tartoznak – valójában megegyezik a közepes reagálási szintű rendszerrel. Az Orosz Föderáció minden más területén Putyin alapvető készenléti rendszert vezetett be.
Valamennyi fent leírt intézkedés de facto a hadiállapot „könnyű változatának” bejelentése az Orosz Föderáció területén. Az orosz hatóságok nyugtalanságot éreznek saját népük körében, amelyet a fronton elszenvedett vereségek okoznak, és megfosztják őket a mozgósítás logikájától. A kormánnyal nem egyetértő polgárok tömeges zavargásának elkerülése érdekében a Putyin-rezsim a nép elnyomásának politikáját kezdi folytatni, hogy a tömegakciók lángját már az elején „eloltahassa”.
Ez nem tesz jót maguknak az oroszoknak. Most még szigorúbban ellenőrzik a mozgósítási folyamatot, és még szigorúbbak lesznek a szabálysértésekért járó büntetések. Az oroszokat most szándékosan, erőszakkal kötik háborúhoz a számukra idegen területekért. Történelmileg egyetlen kormányzati rezsim létezik egy európai országban, amely nagyon hasonlított a modern oroszhoz – Németországban az Adolf Hitler vezette NSDAP idején, amelynek népét a kormány meggyőzte egy nagy háború szükségességéről.
Egy ilyen állam bevezetése Oroszország területén csak megerősíti az Orosz Föderáció jelenlegi kormányának státuszát, de pánikot szít az oroszok körében, mert a háború minden nap megszűnik számukra a tévében. Az olyan incidensek is fokozzák a félelmet, mint az, hogy egy orosz repülőgép zuhant egy lakóépületbe Jejszkben, vagy baleset a belgorodi erőműben. Miután az egész nemzetet teljes mértékben bevonta a háborús folyamatba, a hatóságokba vetett bizalom kritikusan csökkenni kezdett, ami mindig is riasztó jel volt a Putyin-rezsim számára. De ahelyett, hogy megnyugtatná az embereket, a Kreml teljes ellenőrzést kényszerít területei felett.
Putyin „hattyúdalának” záróakkordja a határok lezárása és az Oroszországból érkező kényszermigránsok szigorúbb elnyomása lesz. Ez végső soron a KNDK-hoz hasonló totalitárius országgá változtatja az Orosz Föderációt, amely saját erejével csak felgyorsítja az ország több területre való szétesésének folyamatát.
Eközben képzetlen, mozgósított oroszok érkeznek az orosz határ menti régiók gyakorlótereire, és vallási konfliktusok közepette alkoholt fogyasztanak és lincselést követnek el. Az Orosz Föderáció a legmegtévesztőbb állammá vált: tömegessé vált a részleges mozgósítás, a részleges hadiállapot az egész országot lefedi. Az orosz kormány minden lépése, amelyet erőszakos válaszként értelmez az Oroszország előtt álló problémákra, inkább halálos görcsöknek tűnik, mint a világ legnagyobb országa hatóságainak stratégiailag kiegyensúlyozott döntéseinek.