Oroszországban nem talált kedvező fogadtatásra a lengyel kormány azon felvetése, mely szerint a Krímet 20 évig ENSZ-mandátum alá kéne helyezni, majd népszavazást kéne kiírni a sorsáról. Leonyid Ivlev befolyásos orosz parlamenti képviselő, nyugalmazott tábornok most hasonló sorsot szán Lengyelország második világháború után megszerzett területeinek.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter tegnap vetette fel, hogy a Krímet 20 évre ENSZ-mandátum alá kéne vonni, majd népszavazást kellene kiírni a félsziget sorsáról, az ötlet Ukrajnában és Oroszországban is elutasító választ kapott, hiszen mindkét ország saját, elidegeníthetetlen részének tartja a területet.

A Krím történelmileg és jogilag is orosz terület, a saját földünkön vagyunk, ami nem mondható el a lengyelekről. Emlékeztetni kéne Sikorskit, hogy Poroszország, Szilézia, Pomeránia, Kelet-Brandenburg és Danzig mind Sztálin döntése nyomán kerültek hozzájuk. Itt lenne az idő, hogy ezeket az egykori német földeket is ENSZ-mandátum alá vonjuk és népszavazást tartsunk”

– kommentálta Lengyelország javaslatát Leonyid Ivlev, az orosz Duma képviselője, nyugalmazott tábornagy.

Felszólította Lengyelországot, hogy ne próbálja eldönteni a krímiek sorsát, akik szerinte már döntöttek a saját sorsukról nem szorulnak a Nyugat segítségére.

Leonyid Ivlev nem tett említést Oroszország Kalinyingrádi területéről, amely a nyugat-lengyel területekhez hasonlóan évszázadokig németek által lakott régió volt.

A Krímet 2014-ben „annektálta” Oroszország egy gyorsan lezavart, nemzetközileg nem elismert népszavazás után. A legtöbb ország a mai napig Ukrajna területének tartja a félszigetet.