Politico: Orbánt meglepte az, hogy Trump újabb szankciókkal fenyegette meg Oroszországot

Miután Donald Trump újabb szankciókat lengetett be Oroszország ellen annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a Kreml képviselőit, valószínűleg a régi-új elnökhöz igazodó magyar kormány sem fogja beváltani fenyegetését, és nem fogja megvétózni az uniós szankciók megújítását.

– írta pénteken a Politico brüsszeli kiadása öt, az egyeztetésekre és alkudozásokra rálátó forrás alapján.

A magyar kormány az elmúlt napokban régi szokásához híven elkezdte lebegtetni annak lehetőségét, hogy megvétózza az Oroszország elleni uniós szankciók félévente kötelező megújítását. Orbán Viktor például kedden elővette a szokásos mantráját, miszerint a szankciók Oroszország helyett csak az EU tagállamainak okoznak valódi károkat, és felszólította Brüsszelt, hogy a büntetőintézkedések megújításával várják meg, mit is lép a hétfőn hivatalba lépett elnök.

A Politico szerint a magyar kormányfő nem számított arra, hogy Trump szerdán harcias hangnemet üt meg Moszkvával szemben, mondván (azaz posztolván), hogy ha Oroszország nem állítja meg ezt a „nevetséges” háborút, akkor „nincs más választásom, minthogy minden orosz termékre nagy büntetővámot, szankciót és adót rójak ki”

Csütörtökön brüsszeli diplomaták már azzal szembesültek, hogy magyar tárgyalópartnereik hajlandónak mutatkoztak arra, hogy ejtsék a vétó gondolatát, amit Orbán két nappal azelőtt még harciasan védelmezett.

„Orbán azt mondta, hogy a szankciók megújításával várjuk meg Trump beiktatását. Megvártuk. Az elnök meglehetősen egyértelműen fogalmazott a szankciók kérdésében. Mi érdeke fűződhet ezután Orbánnak a folyamat kisiklatásához?”

Az EU Ukrajna 2022 februári általános inváziójára válaszul több körben is büntetőintézkedéseket fogadott el az orosz állam, annak tisztségviselői és gazdasági szereplői, illetve a Kremlhez kötődő orosz elit ellen. A kereskedelmi korlátozásoktól a mintegy 190 milliárd dolláros külföldön tartott orosz vagyontárgyak hozzáférhetetlenné tételéit számos formát öltő szankciók újabb fél éves érvényességének meghosszabbításáról pénteken kezdődnek hivatalos egyeztetések a 27 uniós tagállam között, melyeknek január 31-ig van idejük a megállapodás nyélbe ütésére – ha ez nem sikerül, akkor Moszkva hozzáférhet az uniós tagállamokban befagyasztott állami vagyonhoz. Az EU a jelenlegi büntetőintézkedések mellett újakra is készül, hogy fokozza a magas kamatok és a belső kényszerhitelezés gyakorlata miatt eleve komoly pénzügyi gondokkal küzdő Oroszországra nehezedő nyomást.

A Politicónak nyilatkozó egyik tisztségviselő szerint csak „Netflix, nem a valós élet” az a híresztelés, miszerint Brüsszel a szankciók blokkolása esetére kidolgozott egy B-tervet is, és a belga király egy 81 évvel korábbi törvényét előcitálva akadályozná meg az orosz vagyon kimentését. Egy másik forrás pedig magabiztosan állítja, hogy azért sincs szükség B-tervre, mert

„Magyarország szereti fűteni a kedélyeket, de ha megakadályozza a vétót, akkor minden robban.”

A magyar kormány a szankciós politika „eredménytelensége” miatti sokéves panaszkodása ellenére rendre megszavazza az uniós büntetőintézkedéseket; decemberben a magyar uniós elnökség alatt, magyar támogatással az EU már a 15. csomagot fogadta el.

Részvény: