Az egyes országok szerepe meglehetősen eltérő abban, hogy mennyivel járulnak hozzá a világ gazdasági összetermékéhez (GDP). Ez egyrészt természetes, hisz van milliárdos és tízezres lakosságú ország, ugyanakkor a gazdasági fejlettség eltérése nagyot tud módosítani a súlyokon.

Lassan 20 éve tippeljük, hogy mikor lesz Kína a világ legnagyobb gazdasága, megelőzve az időtlen idők óta élen álló Amerikai Egyesült Államokat. Most épp úgy tűnik, hogy a távolba veszik az időpont, mivel a kínai növekedés lelassult, a világ gyára szerepre akadnak más, most még jóval kisebb munkabérű szereplők is. Márpedig komoly feladatról van szó: a most 101,6 ezermilliárd dolláros világgazdaságból 25 ezermilliárdot hasít ki az USA, míg Kína 18 ezermilliárdnál tart az IMF adatai szerint.

Az élboly
Ez a két gazdaság messze nagyobb minden másiknál, hisz a harmadik helyen lévő Japán „csak” 4,3 ezermilliárdot produkál, a negyedik Németország kereken 4 ezermilliárdot, az ötödik India pedig, miközben lakosságszámban épp előzni készül Kínát, 3,5 milliárdot. Így az első öt gazdaság ki is adja a világ GDP-jének felét.

India egyébként tavaly előzte meg az Egyesült Királyságot, ami teljesen érhető, hisz a két ország lakossága között 20-szoros különbség van, ennek megfelelően az egy főre jutó nominális GDP is ekkora mértékben tér el, vagyis Indiának van hová felzárkózni. Az ország gazdasága évi 7 százalék körüli növekedési ütemet produkál évről évre, így jó esély van rá, hogy Németországot és Japánt is megelőzi a következő években.

Az első 10 és az első 25
A hatodik tehát az Egyesült Királyság 3,2 ezermilliárd dollárral, őt követi Franciaország 2,8 ezermilliárddal, a 2 ezermilliárdot még Kanada, Oroszország haladja meg, Olaszország esetében pedig pont ennyi az érték. Az első 10 ország így együtt összesen a világ GDP-jének 66 százalékét, közel kétharmadát adja.

Ha a következő 15 országot is hozzáadjuk (Irán, Brazília, Ausztrália, Dél-Korea, Mexikó, Spanyolország, Indonézia, Hollandia, Szaúd-Arábia, Tajvan, Svájc, Törökország, Lengyelország, Svédország és Argentína), akkor összesen már 84 százalékot kapunk, vagyis 25 ország adja a világ össztermékének öthatodát, a 170 ország pedig a maradék 16 százalékot.

Legkisebbek
Végül érdekességképpen nézzük a legkisebb gazdaságokat: ezek mind az óceániai térségben lévő apró szigetországok. Közülük is a legkisebb gazdaságú évi 60 millió dolláros össztermékkel a mindössze 11 ezer lakosú Tuvalu, őt követi 130 millió dollárral a 12 ezer lakosú Nauru, majd következik Kiribati, Palau, a Marshall-szigetek és Tonga.

Forrás:https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/gdp-kina-imf-usa-felzarkozas.765480.html