Oroszországban egy új, a légiutasokra kivetett illeték bevezetését vitatják, amelyből származó bevételeket az új orosz repülőgépek gyártásának, lízingjének és üzemeltetésének támogatására fordítanák. A kezdeményezésen a Közlekedési Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Rosztyeh állami vállalat dolgozik. A Kommerszant értesülései szerint az illeték pontos mechanizmusáról és összegéről egyelőre nem született végleges döntés.

A jelenlegi becslések szerint a belföldi járatokon jegyenként mintegy 500–700 rubeles, míg a nemzetközi járatokon 1000–2000 rubeles pótdíjat vezetnének be. Ha az utasforgalom a 2025-ös szinthez hasonlóan alakulna, az új illeték évente mintegy 68–84 milliárd rubel bevételt hozhatna az orosz légiközlekedési ágazat számára. A 2027 és 2030 közötti időszakban az összes bevételt körülbelül 200–250 milliárd rubelre becsülik.

A kezdeményezés elsősorban az új orosz repülőgépek magas előállítási és üzemeltetési költségeivel függ össze. Különösen az MSZ–21 és az SJ–100 programokról van szó. A kezdeményezés kidolgozóinak elképzelése szerint a többletbevétel hozzájárulna az ilyen repülőgépek lízingelésével és üzemeltetésével kapcsolatos költségek kompenzálásához, valamint csökkentené a légitársaságokra nehezedő pénzügyi terheket.

Ennek eredményeként az orosz légiközlekedési ipar támogatásának egy részét gyakorlatilag közvetlenül az utasokra hárítanák át. Fontos ugyanakkor, hogy az új illeték egyelőre nem elfogadott adó: 2026 szeptemberének végén még tárcaközi egyeztetés alatt álló kezdeményezésről van szó, amelynek részleteit továbbra is tárgyalják.

Az orosz sajtó által idézett szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy egy ilyen intézkedés hatással lehet a repülőjegyek végső árára. A dráguló repülőutak csökkenthetik a keresletet, és ezzel együtt az utasforgalmat is. Ez egyfajta ördögi kört hozhat létre: minél drágábbak a jegyek, annál nehezebb az utasoktól a tervezett bevételt beszedni.

Az új illeték ráadásul nem feltétlenül az első további pénzügyi teher lenne az oroszországi légiutasok számára. Ettől függetlenül már létezik egy, a repülőterek rekonstrukciójához kapcsolódó infrastrukturális illeték is. Ennek alapösszegét utasonként 150 rubelben határozták meg, amelyet később indexálnak, a bevételeket pedig a repülőtéri infrastruktúra rekonstrukciójának és korszerűsítésének finanszírozására fordítják.

Amennyiben az új kezdeményezést bevezetik, az utasok így egyszerre többféle többletköltséggel is szembesülhetnek: a már meglévő infrastrukturális illetékkel és az orosz repülőgépipar támogatására tervezett új befizetéssel.

Figyelemre méltó, hogy az orosz hatóságok az új repülőgépek gazdaságosságának problémáját nem kizárólag költségvetési finanszírozással próbálják kezelni, hanem a légi közlekedéshez kapcsolódó további díjak bevezetését is mérlegelik. Maga a kezdeményezés ugyanakkor jól érzékelteti, mekkora pénzügyi terhet jelent az orosz légiközlekedés számára a hazai gyártású repülőgépekre való átállás.

Egyelőre nem tudni, hogy az illetéket végül bevezetik-e, pontosan mekkora lesz az összege, illetve hogyan épül majd be a repülőjegyek árába. Ha a javasolt összegek a jelenleg tárgyalt tartományban maradnak, az orosz utasok számára ez újabb tényezőt jelenthet, amely a következő években tovább növelheti a repülőjegyek árát.