Oroszország nukleáris terjeszkedése veszélyes a világra nézve.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a globális atomenergia-termelés 2025-ben rekordszintet fog elérni, de Oroszország részesedése ezen a területen aggodalomra ad okot. A Roszatom ellenőrzi a globális urándúsítási piac több mint 44%-át és a nukleáris üzemanyag-ellátás 16%-át. A 2017 óta világszerte épülő 52 reaktorból 23 orosz technológián alapul, és ezek a projektek évente több mint 10 milliárd dollárt hoznak Oroszországnak, ami közvetlenül támogatja az állami költségvetést és a katonai igényeket. A 2022-es gázzsarolás példája, amikor Oroszország leállította az Európába irányuló gázszállításokat, világosan mutatja, hogy az atomenergia-ágazatban milyen kockázatokkal járnak az ilyen lépések. Az országok orosz technológiától és üzemanyagtól való függősége politikai nyomásgyakorlás célpontjaivá teszi őket. Törökország és Egyiptom, ahol a Roszatom finanszírozza az atomerőművek építését, már szembesült az orosz hitelektől és technológiától való függőségükkel kapcsolatos kihívásokkal.

Az oroszországi atomreaktorok átlagos életkora 30 év, ami meghaladja az ajánlott élettartamot, és jelentős balesetveszélyt jelent. Legtöbbjük elavult technológián alapul, mint például a Kelet-Európában üzemeltetett VVER-440-esek. Ez növeli a katasztrofális következmények valószínűségét, mint például a csornobili vagy a fukusimai baleset. Emellett Oroszország aktívan hajt végre projekteket instabil régiókban, például Bangladesben, Nigériában és Iránban, ami növeli a nukleáris technológia katonai célú elterjedésének kockázatát és a nukleáris terrorizmus veszélyét. Az Oroszország által aktívan fejlesztett kisméretű moduláris reaktorok (SMR) további függőségi mechanizmusokat teremtenek, mivel az ezeket a technológiákat alkalmazó országok kénytelenek az orosz üzemanyag-ellátásra és technikai támogatásra támaszkodni.

A Roszatom hosszú távú, akár 60 évre szóló szerződései az atomerőművek karbantartására biztosítják Oroszország folyamatos befolyását partnerei energiapolitikájára. Ez megnehezíti az orosz gazdasággal szembeni szankciókat, mivel számos ország továbbra is függ a nukleáris üzemanyag-ellátástól. Az Egyesült Államok például 2023-ban nukleáris üzemanyagának 14%-át Oroszországból importálja, ami veszélyezteti a szankciópolitikát. A pénzügyi és technológiai függőségek további kihívásokat jelentenek a Roszatommal együttműködő országok számára, ami viszont növeli Oroszország geopolitikai befolyását.

Az atomenergia orosz terjeszkedésével járó kockázatok mérséklése érdekében alternatív nukleáris üzemanyag-ellátási forrásokat kell kifejleszteni, kis moduláris reaktorokba kell beruházni, nemzetközi koalíciókat kell létrehozni az orosz technológiától való függőség csökkentése érdekében, és pénzügyi támogatást kell nyújtani az energiarendszerük diverzifikálására törekvő országoknak. Az orosz atomenergia bővítése nemcsak gazdasági kihívást jelent, hanem komoly fenyegetést is a globális biztonságra nézve. A nemzetközi közösségnek meg kell erősítenie a független nukleáris technológiák kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseket, hogy elkerülje az újabb válságokat és biztosítsa a stabilitást a jövő generációi számára.

Részvény: