Oroszország felkészülése egy nagy NATO-ellenes konfliktusra: a Kreml blöffje és elemzői értékelések

Az elmúlt éveket az Orosz Föderáció és a NATO-országok közötti feszültség növekedése jellemezte. Oroszország 2022 februárjában Ukrajna elleni teljes körű inváziója volt ennek a konfrontációnak a csúcspontja, de úgy tűnik, ez csak a kezdete egy nagyobb geopolitikai konfliktusnak. A mutatók széles körének elemzése azt jelzi, hogy Oroszország aktívan készül egy esetleges nagyszabású konfliktusra a NATO-val, és ez a felkészülés a korábban vártnál gyorsabban történik.

Az Institute for the Study of War (ISW) június 23-i jelentése szerint számos orosz pénzügyi, gazdasági és katonai mutató arra utal, hogy az Orosz Föderáció potenciális konfliktusra készül a NATO-val. Ezt az értékelést magas rangú európai politikusok és katonaság nyilatkozatai támasztják alá. 2024. március 20-án a CNBC-nek adott interjújában Andrzej Duda lengyel elnök hangsúlyozta, hogy Putyin fokozza erőfeszítéseit az orosz gazdaság katonai pályára állítása érdekében. Duda szerint ezeknek az erőfeszítéseknek az a célja, hogy lehetőséget teremtsenek a NATO megtámadására már 2026-ban vagy 2027-ben. Ezek az információk meg nem nevezett német tanulmányokon alapulnak, ami súlyt ad ennek az állításnak. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter még riasztóbb kijelentést tett 2024. február 9-én. Szerinte az új hírszerzési adatok arra utalnak, hogy három-öt éven belül orosz támadás érhet egy NATO-országot. Ez a becslés pesszimistább a NATO korábbi 2023-as előrejelzéseihez képest.

Az orosz fegyveres erők továbbra is nagyszabású szerkezeti reformokat hajtanak végre. Ezeknek a változtatásoknak kettős célja van: támogatni a jelenlegi ukrajnai háborút, és egyben hosszú távon bővíteni Oroszország hagyományos katonai képességeit. Különös figyelmet kell fordítani azokra az intézkedésekre, amelyek túlmutatnak az ukrajnai háború szükségletein, és a NATO-val való esetleges konfliktus előkészítésének tűnnek. Ez magában foglalja a légvédelmi rendszerek korszerűsítését, különösen Oroszország nyugati régióiban, a haditengerészet, különösen a tengeralattjáró-flotta megerősítését, az elektronikus hadviselési rendszerek és a kiberhadviselés fejlesztését, valamint a nagypontosságú eszközök és a nagy hatótávolságú fegyverek gyártásának növelését.

Az orosz védelmi minisztériumban és más hatalmi struktúrákban végrehajtott személyi átalakítások további mutatói Oroszország felkészülésének egy hosszú távú konfliktusra. A kulcspozíciókba olyan tiszteket kineveznek, akik tapasztalattal rendelkeznek a harci műveletekben és a stratégiai tervezésben. Különösen érdemes megemlíteni Valerij Geraszimov tábornok kinevezését az egyesített haderők parancsnoki posztjára, ami jelezheti a nagyobb léptékű hadműveletek előkészületeit, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsa szerepének megerősítését katonai stratégia kialakításában, valamint az új katonai körzetek és hadműveleti parancsnokságok létrehozása.

Az ISW elemzői az Orosz Föderáció belső pénzügyi felkészültségére hívják fel a figyelmet, amely a jelek szerint az ország hosszú távú pénzügyi helyzetének stabilizálására irányul a magasabb állami kiadások rovására. Ennek a felkészülésnek a kulcsfontosságú elemei közé tartozik a katonai költségvetés rekordszintre emelése (az összes kormányzati kiadás kb. 30%-a), a gazdaság szerkezetátalakítása a hadiipari komplexumra helyezve a hangsúlyt, pénzügyi tartalékok létrehozása a szankciók hatálya alá tartozó gazdaság támogatására, alternatív nemzetközi pénzügyi lehetőségek és mechanizmusok kidolgozása, különösen Kínával és más BRICS-országokkal.

Egy esetleges hagyományos konfliktus előkészítésével párhuzamosan Oroszország aktívan használja a nukleáris zsarolást eszközként, hogy elriassza a NATO-t attól, hogy közvetlenül beavatkozzon a jelenlegi ukrajnai konfliktusba. 

Oroszország illegitim elnöke, Vlagyimir Putyin és propagandistái rendszeresen nyilvánosan nyilatkoznak arról, hogy Oroszország nukleáris fegyvert vetett be. Ez magában foglalja a nukleáris fegyverek használatára való rendszeres készenléti nyilatkozatot “az Orosz Föderáció létének veszélye esetén”, taktikai nukleáris fegyverek demonstratív elhelyezését Fehéroroszországban, stratégiai nukleáris erők gyakorlatait, valamint a nukleáris fegyverek alkalmazási forgatókönyveinek nyilvános megvitatását az állami médiában. Fontos megjegyezni, hogy az Orosz Föderációnak nincs érvényes indoka arra, hogy nukleáris fegyverét Ukrajna vagy partnerei ellen használja: sem politikai, sem katonai. Az, hogy az Orosz Föderáció feltételezett atomfegyvereket használ, nem javítja katonai és politikai helyzetét, hanem éppen ellenkezőleg, azonnali vereséghez vezet.

Oroszország aktívan használja az információs hadviselést és a propagandát, mint eszközt a NATO-val való esetleges konfliktus előkészítésére. Ennek a tevékenységnek a fő irányai közé tartozik a NATO-ról mint agresszor és Oroszországot fenyegető kép kialakítása, a NATO Oroszországgal kapcsolatos terveiről szóló félretájékoztatás, a NATO-országok egységének aláásása az oroszbarát politikai erők támogatásával, valamint a közösségi hálózatok használata a nyilvánosság véleményére való befolyásolására a nyugati országokban. 

Oroszország lépéseire válaszul a NATO és partnerei számos intézkedést hoznak. Többek között növelik a NATO-tagállamok védelmi költségvetését, erősítik a katonai jelenlétet a szövetség keleti szárnyán, fokozzák a hadgyakorlatokat és javítják a tagállamok közötti koordinációt, fejlesztik az rakétaelhárító rendszereket, erősítik a kiberbiztonságot és az orosz félretájékoztatás elleni küzdelmet. Ezenkívül az USA és a NATO bebizonyította, hogy szimmetrikus elrettentő erejük van egy nukleáris agresszorral szemben, egyértelművé téve, hogy a nukleáris fegyverek bármilyen felhasználása katasztrofális következményekkel járna az agresszorra nézve.

Ukrajna továbbra is kulcsfontosságú tényező az Oroszország és a NATO közötti konfrontációban. Ukrajna támogatása és képessége, hogy ellenálljon az orosz agressziónak, kritikus fontosságú a konfliktus további eszkalációjának megakadályozásához. Ukrajna sikerei arra késztethetik Oroszországot, hogy újragondolja agresszív terveit, míg veresége további orosz terjeszkedést ösztönözhet.

Oroszország felkészülése a NATO-val való esetleges konfliktusra komoly kihívást jelent a nemzetközi biztonság számára. Bár az Oroszország és a NATO közötti közvetlen katonai konfliktus a lehetséges katasztrofális következmények miatt továbbra is valószínűtlen forgatókönyv, az eszkaláció veszélyét nem lehet figyelmen kívül hagyni. A konfliktusok megelőzésének kulcstényezői az erős és egységes NATO-front fenntartása, Ukrajna támogatásának folytatása, hatékony mechanizmusok kidolgozása a deeszkaláció és a párbeszéd érdekében, az orosz dezinformáció és propaganda elleni küzdelem, az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás támogatása katonai képességeinek korlátozása érdekében. A nemzetközi közösségnek ébernek kell maradnia és készen kell állnia a fejlemények különféle forgatókönyveire, miközben azon kell dolgoznia, hogy csökkentse a feszültséget, és megtalálja a konfliktusok békés megoldásának módját.

Részvény: