A román légierő szombaton elfogott egy drónt, amely 10 kilométer mélyen hatolt be az ország légterébe, és közel egy órán át tartózkodott a NATO égboltján. A bukaresti vezetés szerint az eset az orosz agresszió újabb jele, míg Volodimir Zelenszkij szándékos provokációról beszél, a háború kiterjesztésének bizonyítékaként. Lengyelországban ezzel szinte egy időben hasonló riasztás történt, ami miatt a NATO is fokozta jelenlétét a térségben. Magyarország légterétől egyelőre távol voltak az incidensek, de mivel a balti államok légtérvédelmi feladatait a Magyar Honvédség látja el ezekben a hónapokban, könnyen előfordulhat, hogy a magyar egységnek is közbe kell majd avatkoznia.
A román légierő szombaton elfogott egy drónt, amely belépett az ország légterébe – közölte Ionut Mosteanu védelmi miniszter egy közleményben. Hozzátette, a drónt két F–16-os vadászgép követte. Arról, hogy a drón melyik országból származik, nem adott jelentést a védelmi miniszter, de a nyilatkozat mégis sokatmondó: „Románia védi a légterét, és éber az orosz agresszióval szemben.” A drón 10 kilométerre repült be Románia légterébe, a jelentések alapján nagyjából 50 percig tartózkodott a NATO légterében.
A drónriasztást a Fekete-tenger nyugati partjánál elhelyezkedő Tulcsa megyére adták ki, amit északról Moldova és Ukrajna határól, tehát Magyarországtól a lehető legtávolabb található. Az esetre Volodimir Zelenszkij is reagált, olyan súlyos állítást téve, hogy ez Moszkva szándékos lépése volt, nem pedig tévedés. Az ukrán elnök szerint Oroszország a háború kiterjesztésére törekszik.
Az orosz hadsereg pontosan tudja, merre tartanak a drónjai, és mennyi ideig tudnak a levegőben maradni. Útvonalaikat mindig kiszámítják. Ez nem lehet véletlen, hiba vagy alacsonyabb rangú parancsnokok kezdeményezése. Ez Oroszország háborújának nyilvánvaló kiterjesztése. Először apró lépésekkel, végül pedig nagy veszteségekkel – figyelmeztetett Zelenszkij, aki Donald Trump pár nappal korábbi üzenetét megismételve azt kérte a NATO-szövetségeseket, hogy ne vásároljanak orosz olajat, fokozva a szankciókat Oroszország ellen.
A román légtérbe történő drónos behatolás nem példa nélküli, pár nappal korábban ugyanez történt Lengyelországban, csak sokkal jelentősebb mértékben, akkor ugyanis 19 orosz drónt hatástalanított az ország légterében a lengyel légvédelem. A romániai légtérsértéssel szinte egy időben Lengyelországban ismét drónfenyegetést jelentettek, ami miatt katonai repülőgépeket emeltek a levegőbe, míg a lublini repülőteret lezárták. Az alábbi képsorokon Rafale típusú vadászgépek láthatóak, melyekből összesen hármat küldött Franciaország a szövetséges Lengyelországba, és már teljesítették is az első repülésüket.
Fontos kihangsúlyozni, hogy Lengyelország és Románia NATO-tagállamok, így a légterük megsértése akár súlyos(abb) következményekkel is járhat Moszkvának. Elemzők szerint a Kreml ezekkel a tiltott berepülésekkel teszteli a NATO-t, feszegetik a határukat, hogy meddig mehetnek el. Oroszország az első lengyel eset után ennek megfelelően ködösített. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő annyival intézte el az incidenst, hogy „az nem tartozik a hatáskörünkbe”. A lengyelek közben magabiztosságukról is tanúbizonyságot tettek: Jakub Stefaniak, a miniszterelnöki kancellária helyettes vezetője szombaton Wroclawban mindenkit biztosított arról, hogy minden lengyel védelmi rendszer működőképes, majd üzent az orosz elnöknek is.
Putyin egyszerűen falnak ütközött. Ez egyértelmű jelzés volt számára, hogy rosszul cselekedett, hibát követett el, és nagyon világos üzenetet kapott, hogy ne próbálkozzon többé – fogalmazott határozottan Stefaniak, de hozzátette, tisztában vannak vele, hogy ilyen provokációk előfordulhatnak, és a jövőben is előfordulnak majd. A lengyel légteret ért sértés után, de még a romániai incidens előtt már lépett is a NATO, eszerint elindították a Keleti Őrszem hadműveletet, amely számos szövetséges ország erőit vonja be. Az erőfeszítés részeként olyan elemek is lesznek, amelyek a drónhasználatból fakadó kihívások kezelésére szolgálnak.
Bár az elmúlt napokban történt esetek Magyarországtól távol voltak, mégis szerepünk lehet. Ismeretes, hogy augusztus 1-jétől négy hónapon keresztül a Magyar Honvédség látja el a balti országok légtérrendészeti feladatait, ami a következő országokra terjed ki: Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Szlovákia, Horvátország és Magyarország. Ha ezeknek az országoknak a légterében a négy hónapos intervallumban incidens történne, akkor a 80 katonából és négy JAS–39 Gripen harci repülőgépből álló magyar egység lépne közbe.