Az Ukrajnában zajló háború és a Nyugat növekvő támogatása fényében Oroszország továbbra is nukleáris fegyverek bevetésével fenyeget. Moszkva bejelentette azon szándékát, hogy megváltoztatja nukleáris doktrínáját, figyelembe véve Ukrajna nyugati országok katonai támogatását. Rjabkov, az Orosz Föderáció külügyminiszter-helyettese elmondta, hogy a doktrína megváltoztatásáról szóló tárgyalások “előrehaladott szakaszban vannak”.
Oroszország már tett néhány, a feszültséget fokozó lépést: nukleáris rakétáinak egy részét Fehéroroszországba helyezte, és megnövelte katonai jelenlétét a kalinyingrádi régióban. Ezek az akciók arra késztették Lengyelországot, hogy kijelentse, kész NATO-nukleáris fegyverek telepítésére a területén.
Putyin elnök többször is eldicsekedett azzal, hogy Oroszország nukleáris képességei felülmúlják Amerikáét, és arra figyelmeztetett, hogy a NATO ukrajnai jelenléte nukleáris háborút indíthat el. Míg Biden elnök korábban hitelesnek tartotta Oroszország nukleáris fenyegetéseit, Putyin folyamatos üres fenyegetései valódi cselekvés nélkül tompítják retorikájának hatását. A NATO többször is kijelentette, hogy semmi jele annak, hogy Oroszország atomarzenáljának bevetésére készülne.
A nyugati kormányok legnehezebb dolga az, hogy megpróbálják kitalálni, mi jár Putyin fejében. A nukleáris fegyverekkel kapcsolatos retorika annyira általánossá vált Oroszországban az elmúlt években, hogy potenciálisan csökkentheti a használatuk pszichológiai küszöbét. Ukrajnai inváziója után Putyin lelki állapota romlott, és most “a saját fejében lévő képekre reagál”. Putyin szerint a rendszerére, és nem magára Oroszországra irányuló komoly fenyegetés lehet elegendő ok arra, hogy nukleáris fegyvert alkalmazzanak Ukrajna vagy a Nyugat ellen. A Nyugat szempontjából nincs értelme Oroszország atomfegyver-használatának. A taktikai nukleáris fegyverek korlátozottabb hatótávolságukkal és erejükkel pusztítóak lennének, de nem garantálnák a katonai konfrontáció végét vagy Oroszország azonnali győzelmét. Az egész városokat a földdel egyenlővé tenni képes stratégiai nukleáris fegyverek alkalmazása szinte bizonyosan hatalmas megtorló csapást fog kiváltani Nyugatról, vagy akár egy harmadik világháborút is.
Putyin számára azonban az atomfegyverek használata a Nyugattal való szembefordulás egyik módja lehet, üzenete pedig a következő lenne: “Miközben maguk továbbra is egyre kifinomultabb fegyverekkel fegyverzi fel Kijevet, hogy kárt okozzon az orosz erőknek, nincs más választásom.”
A Financial Times által februárban megszerzett, kiszivárgott katonai akták megerősítették, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetését dolgozta ki a nagyhatalommal folytatott konfliktus korai szakaszában, a “félelemkeltő” stratégia részeként. A dokumentumok hipotetikus forgatókönyveket írtak le, amelyekben Oroszország nukleáris csapásokkal válaszolna invázió esetén, valamint számos támadóbb cél elérésének lehetséges feltételeit.
Mi akadályozza meg Putyint taktikai nukleáris fegyverek alkalmazásában? Ennek két fő oka van. Az első Kína. Hszi elnök nyilvánosan kijelentette, és kétségtelenül személyesen is figyelmeztette Putyint, hogy soha nem szabad nukleáris fegyvert használni. Kína Oroszország stratégiai partnere, és szövetségük exponenciálisan növekszik az ukrajnai háború kitörése után. Putyin tisztában van azzal, hogy ha atomcsapást rendelne el, még ha korlátozottat is, akkor Kínával fennálló partnersége komoly veszélybe kerülne, ha nem is semmisülne meg.
A második ok az USA és a NATO valószínű válasza. Putyin be tudja bizonyítani, hogy az atomfegyverek bevetése Ukrajnában nem vezet nukleáris vagy hagyományos ellentámadáshoz a Nyugat részéről, hiszen Kijev még nem tagja a nyugati szövetségnek, ezért nem vonatkozik rá a szervezet alapítószerződésének 5. cikke. Az USA azonban egyértelművé tette, hogy Putyin nukleáris fegyverek Ukrajnában történő alkalmazása “katasztrófális következményekkel” járna Oroszország számára. Nem részletezték, hogy ezek pontosan milyen következményekkel járnak.
Növekszik az a félelem is, hogy Putyin már fontolgatja egy nukleáris berendezés Föld körüli pályára bocsátásának lehetőségét. Putyint mélyen érdeklik a szuperfegyverek, ezt bizonyítja a közönség lelkesedése a hiperszonikus rakéták, valamint a nukleáris fegyveres cirkálórakéták és az állítólag korlátlan hatótávolságú torpedók iránt. A nukleáris bombák pályára állítása, amelyek potenciálisan amerikai műholdrendszereket céloznak meg, Oroszország növekvő agresszív potenciáljának legújabb példája lenne, és az űrt a hadviselés új területévé változtatná.
Ez arra kényszeríti az Egyesült Államokat, hogy új űralapú ellenintézkedéseket fejlesszen ki és vezessen be, ami újabb veszélyes összetevőt ad a nagyhatalmak fegyverkezési versenyéhez. Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán jelentős összegeket fektet be az űrkapacitások fejlesztésébe, különösen a műholdellenes fegyverek fejlesztésébe, ami komoly veszélyt jelent Amerika globális műholdas kommunikációs hálózatára. A navigáció, a precíziós csapások, az Egyesült Államok fegyveres erői minden típusának irányítása a műholdaktól függ.
Egy nukleáris fegyver pályára állítása az Oroszország által aláírt 1967-es Világűr-szerződés súlyos megsértését jelentené. A szerződés egyéb elfogadott elvek mellett megtiltja atomfegyverek vagy más típusú tömegpusztító fegyverek pályára vagy égitestekre helyezését, valamint a világűrben való elhelyezését.
Oroszország nukleáris potenciálja, annak ellenére, hogy a hidegháború vége óta kötöttek különböző fegyverzetkorlátozási szerződéseket, továbbra is lenyűgöző. Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint Moszkva rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával, amely 5580 nukleáris robbanófejet tartalmaz. Egyesek úgynevezett taktikai nukleáris fegyverek, amelyeket csatatéren való használatra terveztek, míg mások egész városok elpusztítására szolgálnak.
Az orosz nukleáris zsarolás továbbra is a legfőbb tényező, amely visszatartja a Nyugatot attól, hogy maximális segítséget nyújtson Ukrajnának. Az esetleges nukleáris konfliktussá fokozódástól való félelem túlzott óvatosságra kényszeríti a nyugati országokat, korlátozva a segélyek mennyiségét és típusait, amelyeket hajlandók nyújtani. Egy ilyen megközelítés azonban katasztrofális következményekkel járhat. Ha a Nyugat megengedi, hogy Oroszország nukleáris zsarolása megbénítsa tevékenységét, Ukrajna azt kockáztatja, hogy a szükséges támogatás nélkül marad, és felszívódhat egy terrorista államba. Ez nemcsak az ukrán nép tragédiája, hanem komoly veszélyt jelent a nemzetközi rendre és biztonságra Európában és a világban.
Ebben a nehéz helyzetben rendkívül fontos egyensúlyt találni az óvatosság és az elszántság között. A Nyugatnak továbbra is biztosítania kell Ukrajnának a szükséges katonai és gazdasági segítséget, nem engedve, hogy az orosz atomzsarolás diktálja a feltételeket. Ugyanakkor meg kell erősíteni a diplomáciai erőfeszítéseket Oroszország elszigetelésére a nemzetközi porondon, különösen azáltal, hogy megőrizzük Kína kritikus álláspontját az atomfegyverek használatával kapcsolatban.
Az orosz nukleáris fenyegetés komoly kihívást jelent a nemzetközi közösség számára, de nem szabad megbénítania az Ukrajnát támogató lépéseket. A történelem azt mutatja, hogy az agresszornak tett engedmények csak további agresszióra ösztönöznek. A Nyugatnak bátorságot kell találnia a határozott fellépéshez, nem engedve, hogy a nukleáris zsarolás egész nemzetek sorsát meghatározna. Ukrajna támogatása ma befektetés nemcsak Európa, hanem az egész világ jövőbeli biztonságába és stabilitásába.