Ororszország és Belarusz helyett Ukrajnába és Moldovába vezetnek majd az európai utak

Az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi bizottsága jóváhagyta az EU új közlekedésfejlesztési és szállítmányozási irányelveit. A szokásos környezetvédelem és versenyképesség mellett most viszont más is van a csomagban: az Oroszország és az EU közötti minden infrastrukturális projekt leáll, helyette Ukrajna irányába építenének új kereskedelmi útvonalakat, és javítják a katonai mozgósítás lehetőségeit is az EU-ban.

A szakbizottságban az európai parlamenti képviselők egyhangúlag, csak egy tartózkodással fogadták el az EU megújított, transz-európai közlekedési tervét (TEN-T). Az európai infrastrukturális fejlesztések általában talán nem a leg érdekfeszítőbbek, de most, az orosz-ukrán háború tükrében érdemes odafigyelni erre a tervezetre. A TEN-T tartalmaz olyan javaslatokat mint a szállítmányozás fenntarthatóbbá tétele, vagy az európai kereskedelmi vonatok várakozási idejének drasztikus csökkentése, és a kereskedelem versenyképességének javítása.

Viszont az új tervezetnek vannak olyan elemei, amik kimondottan az orosz-ukrán háborúra adnak választ. Az első, és talán legfontosabb pont, hogy az előzőleg Oroszországot, Fehéroroszországot és az EU-t összekötő kereskedelmi utak fejlesztése leáll, ezeket a forrásokat Ukrajna és Moldova hatékonyabb bekötésére használják majd. Tehát egy Oroszországot Európával összekötő vasútvonal helyett a jövőben egy Ukrajna és az EU közötti beruházás valósulhat meg. Ez abból a szempontból is szerencsés, hogy az ukrán termékek, főként a gabona exportjának a háború óta nagyobb része történik az EU-n keresztül, és az új beruházások hatékonyabbá tehetik ennek a kereskedelmi útvonalnak a működését. Mellesleg nem csak vasútról van szó, épülhetnek például utak és kikötők is, amik javítják a szállítmányozást.

Az sem mindegy, hogy ki építené az új infrastruktúrát. A képviselők felhatalmazást adnának az Európai Bizottságnak, hogy egyes EU-n kívüli vállalatokat kockázatosnak minősítsenek. Ezeket a cégeket a tagállamoknak ki kellen zárnia minden TEN-T tenderből, tehát gyaníthatólag nehézzé, vagy egyenesen lehetetlenné válna például orosz-közeli cégeket bevonni infrastrukturális beruházásokba, de akár még a kínai, vagy egyéb harmadik országbeli cégeknek is meggyűlhet a baja az új szabályokkal.

Európán belül is lennének változások, a képviselők olyan új beruházásokat szeretnének, amelyek nem csak a kereskedelmet segítik, szükség esetén lehetővé teszik az EU-n belüli gyors és hatékony katonai mozgósítást is. Tehát az új utakat már úgy építenék, hogy fegyverek, nagyobb katonai felszerelések vagy hadi alakulatok is gyorsan mozoghassanak a tagállamok között, nem csak a kereskedelmi áruk. Ezután pedig az Európai Bizottság még tervet is készítene, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban mozgósítani a megújuló infrastruktúra segítségével.

A tervezet még közel sincsen kőbe vésve, először az Európai Parlament plenáris ülésén, majd az Európai Unió Tanácsában is rá kell bólintaniuk a döntéshozóknak. Az azonban biztosra vezető, hogy a biztonságpolitika a jövőben jelentős szerepet fog játszani az európai infrastrukturális beruházások tervezésében.

Forrás:https://hvg.hu/eurologus/20230415_Ororszorszag_es_Belorusszia_helyett_Ukrajnaba_es_Moldovaba_vezetnek_majd_az_europai_utak

Részvény: