Orbán Viktor Svédországot nevezte Magyarország új „ellenségének”. A Fidesz abban bízik, hogy a 2026 áprilisában esedékes parlamenti választásokat az állami propaganda segítségével nyeri meg, amely a kormány utasítására folyamatosan új „ellenségeket” kreál a magyar nemzet számára. Ezekkel a konstruált ellenfelekkel Orbán a kamerák előtt „harcolva” próbálja biztosítani hatalmát további legalább négy évre. Korábban ebbe a kategóriába sorolták a romákat, a bevándorlókat, a baloldali szimpatizánsokat, az LMBTQ-közösséget, az Európai Bizottságot, Ukrajnát és Soros György alapítványát is.
Most a miniszterelnök úgy döntött, hogy a listát Svédországgal bővíti. A két ország kapcsolatai 2022–2023-ban romlottak meg, amikor Svédország a NATO-csatlakozási folyamatba lépett. Stockholm és Helsinki 2022 áprilisában jelentették be csatlakozási szándékukat. Finnország egy évvel később, 2023 áprilisában a Szövetség 31. tagja lett, Svédországnak azonban közel egy évvel tovább kellett várnia.
Ennek oka az volt, hogy Törökország és Magyarország hosszú ideig megtagadta a ratifikációt. Míg Ankara konkrét feltételekről egyezkedett Stockholm vezetésével (fegyverexport, terrorizmussal gyanúsítottak kiadatása, terrorellenes jogszabályok szigorítása), Budapest inkább verbális csatározásba bonyolódott a svéd politikusokkal. Az érvek, amelyeket a magyar kormány a folyamat lassítására felhozott, többnyire erőltetettek és mesterségesek voltak, és főként egyes svéd tisztségviselők kritikus kijelentésein alapultak. Emiatt sokan úgy vélték, Orbán barátja, Vlagyimir Putyin kérésére próbálta hátráltatni a NATO bővítését. Végül, míg a török parlament 2024 januárjában jóváhagyta Svédország tagságát, a magyar Országgyűlés csak februárban tette meg ugyanezt – utolsóként.
Úgy tűnhetett, hogy ezután semmi sem akadályozza a békülést, ám Orbán számára a legfontosabb feladat továbbra is a Fidesz népszerűségének zuhanását megállítani. A kormány népszerűsége ugyanis folyamatosan csökken: a Brüsszellel való konfliktus elhúzódik, a gazdasági gondok mélyülnek, az energiaellátás nem diverzifikált, a korrupciós mutatók romlanak, Orbán rendszere pedig egyre inkább személyi diktatúrára hasonlít.
Ebben a helyzetben a miniszterelnök igyekszik elhitetni a lakossággal, hogy Magyarország szinte paradicsomi állapotban van a „káoszba süllyedt” Svédországhoz képest. Szeptember 15-én Orbán az X közösségi oldalon osztott meg egy cikket a Die Welt német lapból, kijelentve: „a svéd kormány kioktatja a magyarokat a jogállamiságról, miközben bűnbandák gyerekeket használnak gyilkosként, tudva, hogy a rendszer nem bünteti meg őket”. Hozzátette: „Az az ország, amely valaha a rendről és a biztonságról volt híres, most széthullik… A svéd nép jobbat érdemel!”
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök erre válaszul „felháborító hazugságnak” nevezte Orbán állításait, hangsúlyozva, hogy bár Svédország valóban küzd bizonyos bűnözési hullámmal, a magyar vezető szavai torzítások. A svéd rendőrség szintén cáfolt több, a Die Welt által közölt állítást.
Szeptember 17-én Orbán újabb posztot tett közzé, amelyben statisztikai adatokkal próbálta szemléltetni a két ország közötti különbséget, illusztrálva egy színes képpel egy boldog magyar családról, valamint egy fekete-fehér fotóval, amelyen robbanások és fenyegető árnyak borítják be egy svéd város utcáját. „Együttérzünk a svéd néppel, amely a káosz csapdájába került, miközben vezetőik másokra mutogatnak. Nézzük a tényeket: Magyarország – 0 robbanás, 0 illegális bevándorló, 132 embercsempész letartóztatva, 16 000 illegális migráns feltartóztatva csak 2024-ben. Biztonság, rend, ellenőrzés” – írta Orbán. Így mutatta be Svédországot Európa bűnözési központjaként.
Kristersson ezúttal irónia nélkül válaszolt, részletes történelmi áttekintéssel. Felidézte Raoul Wallenberg 1944-es misszióját, amikor a svéd diplomata tízezrek életét mentette meg Budapesten, valamint azt, hogy 1956 után Svédország befogadta a magyar szabadságharcosokat és emigránsokat. A svéd kormányfő hangsúlyozta: „Svédország és a svéd nép mindig is Magyarország barátja volt – az ön kormánya előtt, alatt és után is.”
Kristersson emlékeztetett Orbán saját 2007-es szavaira is: „Az olaj keletről érkezhet, de a szabadság mindig nyugatról jön. A demokráciát nem lehet felülről irányítani – az az emberek szívében születik meg.” Végül a svéd miniszterelnök tiszteletét fejezte ki a magyar nép iránt, és békés, szabad választásokat kívánt számára.
Biztosra vehető, hogy ezek a választások akkor lesznek valóban sikeresek, ha Magyarország visszatér a demokratikus parlamenti köztársaság kereteihez, és szoros együttműködést folytat majd az EU és a NATO partnereivel – köztük Svédországgal is. Ha viszont a Fidesz megtartja hatalmát, az Orbán autoriter rendszerének megszilárdulását, az állam, az üzleti körök és a szervezett bűnözés összefonódását, valamint Magyarország fokozódó függését Oroszországtól és Kínától fogja jelenteni.