Magyarországon a munka alapú társadalomhoz vezető út egyik legfőbb eszköze volt 2010-től a munkanélküliek ellátásának csökkentése, a „segély helyett munkát“ politika. Egy kiszivárgott tervezet szerint a franciák is hasonló lépésre készülnek, amely óriási felháborodást váltott ki az érdekképviseleteknél.
Franciaországban is teret nyerhet Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik legfőbb politikai célkitűzése, a „segély helyett munkát“ elv. Legalábbis ez derül ki a francia kormány egy kiszivárgott tervezetéből, ami munkavállalói érdekképviseleti körökben hatalmas felháborodást váltott ki.
Segély helyett munkát!
A tervezet lényege, hogy a munkanélküli segély folyósításának időtartamát a foglalkoztatottság arányában csökkentené, vagy növelné a francia kormány – számolt be az Euractiv. Az intézkedések célja, hogy munkavállalásra ösztönözze a franciákat.
Franciaországban jelenleg az 53 év alatti munkanélkülieknek legfeljebb 24 hónapig jár az ellátás.
Az új tervezet szerint
ha a munkanélküliségi ráta 9 százalék alá csökken, az ellátás időtartama legfeljebb 18 hónapra mérséklődne.
Amennyiben a munkanélküliség 6 százalék alá esne, akkor mindössze 9 hónapig járna a segély.
A reform másik fontos szigorítása, hogy nem járna az ellátás abban az esetben,
ha a munkavállalók a felmondási idő letöltése előtt hagyják ott állásukat,
vagy a határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítását egy évben kétszer is megtagadják.
Munkaerőért kiáltanak a francia cégek
A munkáltatói érdekképviseletek beszámolói szerint a francia kkv-k több mint 90 százaléka küzd munkaerőhiánnyal. A munkáltatói érdekképviseletek szerint nemhogy jó munkaerőt nem találnak a kisebb cégek, de szinte egyáltalán nem tudnak új munkaerőt toborozni.
A francia munkanélküliség az európai élmezőnyében van, jelentősen magasabb, mint Magyarországon, vagy Hollandiában. Idén a harmadik negyedévében 7 százalék körül alakult a ráta, amely meghaladja az Európai Unió és az eurozóna átlagát is.
A foglalkoztatottság is alacsonyabb az uniós átlagnál, főleg az idősebb munkaképes lakosság körében vannak még tartalékok.
Összehasonlításképp Magyarországon 3,6 százalék, míg Lengyelországban és Németországban három százalék volt a munkanélküliségi ráta októberben az Eurostat adatai szerint. A legjobb mutatóval Csehország rendelkezik, az állástalanok aránya 2,1 százalék.
Tiltakoznak a szakszervezetek
A szakszervezetek elutasítják a segélyek csökkentésére tett javaslatot. Szerintük nem ez a megfelelő ösztönző, a munkanélkülieket pedig bűnbakká teszi a kormányzat.
Az egyik legnagyobb, baloldali szakszervezet, a CGT arra is rámutatott, noha a bérek nominálisan emelkedtek az év elején, a francia fizetések reálértéke több mint két százalékkal visszaesett a magas infláció miatt.