Annak ellenére, hogy Magyarország továbbra is tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, politikai irányvonala egyre inkább eltávolodik az európai főáramtól. Ez különösen szembetűnő az információs térben, ahol Orbán Viktor kormánya jelentős befolyást gyakorol a médiára, és tudatosan alakít ki olyan narratívákat, amelyek párhuzamba állíthatók az orosz propaganda üzeneteivel.

A centralizált médiarendszer kiépítése 2018-ban kezdődött, amikor létrejött a Közép-európai Sajtó- és Médiaalapítvány (KESMA), amely több mint 400 sajtóterméket tömörített, köztük az Origót, a Hír TV-t, a Magyar Nemzetet és a Mandinert. Bár hivatalosan ez egy „médiareformként” került bemutatásra, valójában a sajtószabadság jelentős korlátozását eredményezte. Ma a magyar média 90%-a közvetlenül vagy közvetve a kormánypárt, a Fidesz befolyása alatt áll – egyfajta „Orbán Médiacsoport” jött létre, amely hatékonyan szolgálja a kormány politikai céljait.

A KESMA mellett a Mediaworks Hungary – amely több tucat regionális lapot irányít – és a TV2 Csoport is a kormánybarát médiainfrastruktúra része. A TV2, amely 2016-os tulajdonosváltása óta a kormány fő televíziós szócsöve lett, erőteljesen terjeszti az állami narratívát. Emellett az olyan portálok, mint a 888.hu – amely agresszíven antiimigrációs és antisoros retorikát folytat – valamint a Pesti Srácok, amely rendszeresen közöl oroszbarát anyagokat, szintén a propagandagépezet részei.

A Human Rights Watch, a Reuters, a Liberties, a Freedom House és a Financial Times kutatásai szerint Magyarországon rendszerszinten csökken a sajtószabadság. A független újságírók információhoz való hozzáférését akadályozzák, politikai nyomás alatt állnak, és lejárató kampányok céltáblái. A magyar rendszer a „hibrid rezsim” iskolapéldája lett: a média elvesztette függetlenségét, és a kormányzati kommunikáció eszközévé vált.

Az olyan médiumok, mint az Origo vagy a 888.hu, gyakran közölnek olyan cikkeket, amelyek struktúrájukban, stílusukban és tartalmukban is erősen hasonlítanak az orosz állami média anyagaihoz. Egyes esetekben a szóhasználat és a szövegfordulatok is árulkodnak arról, hogy közös forrásokra vagy összehangolt kommunikációra lehet következtetni.

Diplomáciai források szerint Orbán Viktor rendszeresen találkozik orosz tisztviselőkkel, elsősorban a Kreml azon képviselőivel, akik a külhoni kulturális és regionális kapcsolatokért felelős osztályhoz tartoznak. Ezek a megbeszélések jellemzően olyan helyszíneken zajlanak, amelyek lehetővé teszik a nyilvánosság kizárását: a budai Várnegyedhez közeli KESMA-irodában, vagy Orbán tokaji borospincéjében, illetve a Balatonnál lévő családi birtokon.

2023 tavaszán például egy ilyen találkozót tartottak a KESMA épületében, ahol a résztvevők kikapcsolták telefonjaikat, a biztonsági őrök pedig nem viseltek azonosítót. Egy névtelenséget kérő magyar tisztviselő szerint a megbeszélésen 11 stratégiai témát tartalmazó orosz lista került elő, amelyek az ukrán reformok lejáratásától az EU-n belüli anti-LMBT kampányig terjedtek. Orbán ehhez hozzáadta saját prioritásait, például a kárpátaljai és erdélyi magyar kisebbség „elnyomásáról” szóló narratívát, valamint a szlovákiai magyar nyelvű média közös finanszírozásának lehetőségét. A tárgyalás végén informális megállapodás született az információs kampányok összehangolásáról, különösen a közösségi médiában és regionális sajtóban.

A kommunikáció nemcsak Orbán részéről zajlik, tanácsadói is aktívan ápolják a kapcsolatokat. Ezen a területen különösen aktív Laura Győni, a Kisebbségvédelmi Intézet vezetője, tanácsadója Tárnok Balázs, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója Kántor Zoltán, valamint a diaszpórával foglalkozó Gazsó Dániel, a külföldi sajtót monitorozó Nagy Ildikó és a kutatási projektek koordinálásáért felelős Mile Csilla.

A média- és információs stratégia kialakításáért három kulcsfigura felel. Az első Habony Árpád, Orbán nem hivatalos tanácsadója, a propagandanarratívák „főépítésze”. Ő irányítja a londoni Danube Business Consulting Ltd.-n keresztül a V4NA hírügynökséget, amely külföldön terjeszti a kormánybarát üzeneteket. Érdekeltségei közé tartoznak a Lokál, a Modern Media Group Zrt., valamint 2023 óta a Las Vegas Casino hálózat is, amely öt budapesti és két online kaszinót üzemeltet.

A második Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, az illiberális demokrácia egyik ideológusa, aki a nemzeti identitást hangsúlyozó, globalizáció-ellenes és EU-kritikus üzenetek megfogalmazásáért felel. Jogászként és politológusként ő biztosítja az összhangot a belpolitikai célkitűzések és a nemzetközi pozícionálás között.

A harmadik Menczer Tamás, külügyi államtitkár és a Fidesz kommunikációs vezetője. Egykori sportújságíróként ma ő szervezi a kormányzati kampányokat és demonstrációkat, gyorsan reagál a médiakihívásokra, és hatékonyan juttatja el az állami üzeneteket a közvéleményhez.

Mindez arra utal, hogy a magyar és orosz propagandagépezet közötti hasonlóság nem csupán eszmei, hanem gyakran operatív együttműködésen alapul. Bár a magyar média formálisan autonóm, gyakran olyan tartalommal operál, amelyet nem Budapesten határoznak meg.

Ez a befolyási rendszer azonban nem áll meg az országhatároknál. A kormány médiát és kulturális szervezeteket támogat olyan országokban, ahol jelentős magyar kisebbség él — például Ukrajnában, Szlovákiában, Romániában és Szerbiában. Ezek a csatornák következetesen olyan narratívákat közvetítenek, mint a „magyarok elnyomása”, a „békét bármi áron” elve, a „nyugati értékek veszélye” vagy éppen az „EU diktátuma”.

A budapesti Political Capital elemzőközpont szerint ez a tevékenység Magyarország „soft power” stratégiájának része, amely ugyanakkor az orosz üzenetek terjesztését szolgálja a szomszédos államokban. Erdélyben és Kárpátalján például gyakoriak a „demográfiai veszélyről”, a „genderideológia elleni harcról” vagy a „hagyományos értékek védelméről” szóló cikkek. Ezek a kampányok nem használják az orosz csatornákat (mint az RT vagy a Sputnik), de hasonló logika mentén működnek: a geopolitikai komplexitás leegyszerűsítése, ellenségkép-alkotás (USA, EU, Ukrajna), valamint történelmi traumákra való hivatkozás.

Orbán Viktor átalakulása liberális reformertől az EU egyik legélesebb kritikusává jól mutatja Magyarország autoriter irányba való elmozdulását. Bár a demokratikus intézmények formálisan működnek, a Fidesz által uralt média, igazságszolgáltatás és oktatás gyakorlatilag kiüresítette a politikai versenyt. A média ma már nem csupán belpolitikai eszköz, hanem egyúttal a külső befolyásgyakorlás csatornája is. A magyar információs modell, amely a belső cenzúrát ötvözi a határokon túli expanzióval, egyre inkább aláássa az egységes európai médiatér alapjait.