2022. február 24-én indult meg Ukrajna ellen az orosz hadsereg, a háború harmadik évfordulójának hetében pedig Orbán Viktor kijelentette: eljött a béke.

Ekkor még csak a telefonbeszélgetések és valamiféle egyeztetések kezdődtek el, de a frontokon közben még most is javában folyik a harc. A miniszterelnök viszont az elmúlt héten többször is kijelentő módban beszélt arról, hogy itt a háború vége. Orbán Viktor azonban kicsit előreszaladt ezzel, mert pénteken a washingtoni Trump-Zelenszkij találkozó után sok minden megváltozott.

2025. február 26.: „Ilyen a béke. ✌” Orbán Viktor így reagált arra, hogy egy kis időre 400 forint alá esett az euró, erre pedig tavaly október óta nem volt példa. Azóta már újra 400 felett van.

2025. február 27.: „A háborúnak vége van, 2025 lesz a béke első éve. Nem is jöhetne jobbkor. Túl sok volt már a baj és a nehézség, csoda, hogy ekkora puttonnyal eljutottunk idáig. Új év, új időszámítás, új esélyek.” A miniszterelnök szerint most kell bátran és nagyban gondolkodni, most jött el az ideje annak, amire régóta készültek – például az anyák adómentességének.

2025. február 28.: A többgyerekes anyák adómentességét és a nyugdíjasok áfa-visszatérítését ezzel magyarázta: „Mindegyiknek egy közös előfeltétele van, amit úgy hívnak, hogy béke. Ezt háború idején nem lehet megcsinálni.”

Orbán itt már azért kicsit finomított magán a korábbi megszólalásaihoz képest: „Most persze mondhatja ön erre – de udvarias, és nem mondja –, hogy de hiszen nincs is béke. És ebben annyi igazság van, hogy még a frontvonalon bizony nagyon súlyos és fájdalmas, véres csaták zajlanak, de mindenki érzi, hogy kézzelfogható közelségben van a béke.”

Ehhez viszont hozzátette ezt is: „Illetve az már világos, hogy nem fog eszkalálódni a háború. Tehát ha folyik is a háború tovább, az, hogy elérjen ide hozzánk, annak az esélye ma szinte zéró. […] Az, hogy ez a háború kiterjed, és belekergeti magát a nyugati világ, Amerikával az élen, ami azért veszélyként létezett, ez elmúlt.”

A miniszterelnöknek tehát az elmúlt napokban két erős állítása is volt:

1. a háborúnak vége, itt a béke;
2. inkább csak kézzelfogható közelségben van a béke, de annak az esélye, hogy a háború elérjen Magyarországra, zéró, nulla. Ez a veszély már nem létezik.

Valamelyik verziónak biztos igaznak kell lennie, hiszen Orbán Viktor is megmondta: „Az igazság nem függ attól, hogy mennyien hiszik el. Az igazság az, amit mondok.”

Ha viszont Orbán szerint a háborúnak vége, és/vagy ma már zéró veszélye van annak, hogy hozzánk is elérjen, akkor miért van még mindig érvényben a háborús veszélyhelyzet Magyarországon? Amihez – már csak a nevéből adódóan is – két dolog biztosan kell: háború és veszély.

Az elmúlt években Magyarország a veszély- és válsághelyzetek országává vált, 2020 márciusa óta – néhány hónapos kihagyással – megállás nélkül válsághelyzetek váltják egymást: általános, egészségügyi, migrációs és háborús. 2022 tavaszán, amint elmúlt a koronavírus-járvány veszélye, Oroszország lerohanta Ukrajnát, így pedig újabb esélye nyílt a kormánynak arra, hogy valamiféle veszélyhelyzetet hirdessen ki az országban. A háborús veszélyhelyzetet pedig azóta újra meg újra meghosszabbították.

A rendkívüli jogrendek lényege elvileg az, hogy a kormány hatékonyan és gyorsan reagálhasson a felmerülő problémákra, a kormány pedig minden egyes alkalommal ezzel is magyarázta a veszélyhelyzet kitolását.

„Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek elhárítása érdekében”

– a mondat, ami az elmúlt három évben rengeteg jogszabály-módosítást vagy új indítványt kísért. Olyanokat is, amik nehezen, vagy szinte sehogy sem magyarázhatók a szomszédban zajló háborúval. A kormány nem fél a háborús felhatalmazását a háborúhoz nehezen köthető dolgokra is használni.

Amikor például 2022 augusztusában egy héttel elhalasztották a tűzijátékot, egy veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletben mondták ki, hogy a vihar miatt elhalasztott, végül augusztus 27-én megtartott budapesti tűzijátékhoz ingyen használhatók a közterületek. A veszélyhelyzetet, amire hivatkoztak a rendeletben, „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa” indokolta. Az jó kérdés, hogy az ingyenes közterület-használat hogyan függött össze az orosz–ukrán háborúval.

Egy évvel később, 2023-ban pedig így könnyítették meg a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok azonnali hatállyal való felmentését. A magyarázat szerint a munkáltatónak a háborús veszélyhelyzet miatt már nem 15 napon belül kell kirúgnia az engedetlenkedő pedagógust, ezt a „tudomásszerzéstől” egészen az adott tanév augusztus 1. napjáig bármikor megteheti. Azt a Belügyminisztérium nem magyarázta meg, a kettőnek mi köze volt egymáshoz.

Azt a rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva hozták, amivel eltitkolták az előző veszélyhelyzet (koronavírus-járvány) döntéseit. Akkoriban naponta ülésezett az úgynevezett operatív törzs. Itt születtek meg a járvány alatt az ország mindennapjait befolyásoló döntések: maszkviselés, kijárási tilalom, oltási program. Ezekről az ülésekről jegyzőkönyv is készült, amihez a járvány lecsengése után többen is megpróbáltak hozzáférni, hogy utólag kiderüljön, mikor és mi alapján határozott az operatív törzs. A kormány ezt megelégelve olyan szabályt hozott, aminek alapján nem lehet kiadni ezeket a jegyzőkönyveket. Holott a háborús veszélyhelyzetnek semmi köze sincs az egészségügyi veszélyhelyzethez.

A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva minősítették korábban rémhírterjesztésnek, ha valaki azt híresztelte, hogy az akkor még érvényes üzemanyagárstop ellenére megemelik a tűzoltók és a mentők üzemanyagárait. De a sokat vitatott erdő- és fakivágásokat megkönnyítő rendeletet is az orosz–ukrán háború okozta veszélyhelyzet miatt adták ki.

Már majdnem teljes három éve érvényben van Magyarországon a háborús veszélyhelyzet. Megkérdeztük a kormányt, hogy a miniszterelnöknek a békéről, a háborús veszély elmúlásáról szóló szavai után mikor törlik el a háborús veszélyhelyzetet, de nem kaptunk választ.

A csütörtöki kormányinfón is erről kérdezték Gulyás Gergelyt, mire a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy felelt: amint béke lesz, és aláírták erről a megállapodást, a veszélyhelyzet vagy lejár, vagy az Országgyűlés vet neki véget. A miniszter ezek szerint nem ért egyet a főnökével abban, hogy már vége van a háborúnak.

És a háborúnak nincs vége. Volodimir Zelenszkij egy rendkívül feszült tárgyalás után az ukrajnai ásványkincsek ukrán-amerikai kiaknázásáról szóló egyezmény aláírása nélkül távozott pénteken a Fehér Házból, ami a Trump által tető alá hozni tervezett béke egyik fontos feltétele lett volna. Azóta Zelenszkij is megbánta a tárgyaláson elhangzottakat, és elismerte: szüksége van az Egyesült Államok támogatására a békéhez.

Közben Londonban európai vezetők tárgyaltak arról, hogy Ukrajna mellett állnak, és olyan terven dolgoznak, ami megállítja a harcokat, ezt a tervüket az Egyesült Államokkal is megvitatják. Orbán Viktor azonban most már úgy látja: „Londonban az európai vezetők úgy döntöttek, hogy nem békére, hanem háborúra van szükség” – írta vasárnap este Facebook-oldalán Orbán Viktor.

Ha egyszer mégis béke lenne, akkor sem maradunk válsághelyzet nélkül: már kilenc és fél éve van migrációs, azaz tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet Magyarországon.