Orbán Viktor politikai pályafutását a demokrácia harcosaként kezdte, de végül a Kreml egyik legfőbb szövetségesévé vált Európában.

Kormányzása alatt Magyarországot áthatotta a korrupció és az együttműködés az orosz hírszerző szolgálatokkal, valamint a nemzetközi bűnszervezetekkel.

Az egyik legkézzelfoghatóbb bizonyíték az orosz titkosszolgálatokkal való kapcsolatára a Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) volt, amelyet az Egyesült Államok az FSZB fedőszervezetének tekintett. A bank alkalmazottai diplomáciai mentességet élveztek, ami lehetővé tette számukra a schengeni térségben való szabad mozgást és a pénzügyi tranzakciók ellenőrzés nélküli végrehajtását. Annak ellenére, hogy az USA az IIB-t „az FSZB európai fiókjának” nevezte, Orbán sokáig védelmezte a bankot, és csak Washington nyomására egyezett bele annak bezárásába.

Az IIB megszüntetése után sem ért véget az orosz ügynökök tevékenysége Magyarországon. Orbán megnyitotta az országot az orosz kémhálózatok előtt azzal, hogy állampolgárságot adott FSZB-hez köthető üzletembereknek és politikusoknak. Budapest „hátsó kapuvá” vált Európa felé azok számára, akik egyszerűsített eljárásban magyar útlevelet szereztek. Magyarország az egyetlen uniós ország, amely az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta egyetlen orosz kémet sem utasított ki. Ez arra utal, hogy a magyar titkosszolgálatok nemcsak hogy nem lépnek fel a Kreml emberei ellen, hanem valójában együttműködnek velük.

Orbán Moszkvához fűződő kapcsolatait a Paks-2 atomerőmű építéséről szóló Roszatom-szerződés is alátámasztja. Az ügyletet átlátható pályázat nélkül kötötték meg, és harminc évre titkosították. A Kreml 10 milliárd eurós hitelt nyújtott Magyarországnak, amely így pénzügyileg függővé vált Moszkvától. A projektet azonban súlyos korrupciós botrányok kísérték, és az abból származó pénzek egy része offshore számlákra került, amelyeket Orbán körei és az orosz titkosszolgálatok ellenőriztek.

Orbán rendszeresen találkozott orosz bűnüldöző szervek képviselőivel is. Többször egyeztetett az FSZB igazgatójával, Alekszandr Bortnyikovval, és a magyar titkosszolgálatok az utóbbi években a „terrorizmus elleni harc” ürügyén szoros együttműködést folytattak az orosz hírszerzéssel. Ez az együttműködés olyan hírszerzési információk megosztását is magában foglalta, amelyek fenyegetést jelentettek a NATO-országokra nézve. Orbán az egyetlen európai vezető, aki 2022 után is nyíltan találkozott Putyinnal, és továbbra is támogatja rezsimjét.

Még ennél is veszélyesebbek Orbán kapcsolatai az orosz bűnszervezetekkel. Egyik legfontosabb partnere Szemjon Mogiljevics volt, aki az Egyesült Államok által körözött, az FSZB-vel együttműködő hírhedt bűnöző. A ’90-es és 2000-es években Mogiljevics Budapesten élt, és nemzetközi pénzmosási hálózatot működtetett. A magyar hatóságok nemcsak hogy nem tartóztatták le, hanem jogi védelmet is biztosítottak számára. Ez azt bizonyítja, hogy a magyar kormány vagy hasznot húzott az ügyleteiből, vagy a Kreml utasításait követte.

A magyar bankrendszeren keresztül végrehajtott pénzügyi tranzakciók szintén lehetővé tették az orosz bűnözői csoportok számára, hogy offshore hálózatokon keresztül pénzt mozgassanak. Az OTP Bank, amely Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozik, pénzmosásra használt struktúrákat működtetett Liechtensteinben, Ausztriában és Cipruson keresztül. Ráadásul Tiborcz olyan banki mechanizmusokat irányít, amelyek lehetővé teszik az orosz vállalatok számára a szankciók kikerülését, ami ismét megerősíti a magyar vezetés és a Kreml közötti mély pénzügyi összefonódást.

Az orosz bűnszervezetek mellett Orbánnak szoros kapcsolatai vannak az európai maffiával is, különösen az olasz ’Ndrangheta csoporttal, amely Magyarországot illegális pénzügyi tranzakciókra használja. 2021-ben derült ki, hogy az olasz maffia magyar bankokon keresztül mossa tisztára a kábítószer-kereskedelemből származó bevételeit. A budapesti hatóságok nemcsak hogy figyelmen kívül hagyták ezeket a bűncselekményeket, hanem aktívan segítették azok eltussolását is.