Igaz-e, miszerint ezer köbméterenként 225 dollár körüli áron kapjuk a 15 éves magyar-orosz gázszerződés keretében a gázt azért cserébe, hogy nem szállítunk visszafelé belőle az ukránoknak – szegezte a kérdést a mai KOrmányinfón Orbán Viktornak a Financial Times, mire kormányfő kétszer is kitérő választ adott. Azt viszont elismerte, hogy a tőzsdei árakhoz igazodik a gázárképlet. Utóbbi önmagában is fontos információ, mert így az egekben lévő mostani tőzsdei árak idővel igenis hatással lesznek az állam beszerzési költségére. A horvát LNG-tervek is elhangzottak a mai év végi Kormányinfón.
Eddig nyilvánosan semmilyen információ nem jelent meg arról, hiszen államtitkot képez, hogy konkrétan milyen árazás van a 15 éves magyar-orosz gázszerződésben, és milyen egyéb feltételek miatt lett kedvező a képlet. Így már az is meglepő, hogy ennyire konkrét információt kérdezett meg az FT a kormányfőtől. Erre érthetően nem mondhatott semmi konkrétat a kormányfő, csak annyit, hogy „kedvező az ár, ami szerepel a szerződésben”.
Arra a kérdésre, hogy igaz-e, miszerint az orosz-magyar gázszerződésben van egy olyan kikötés, hogy nem adhatunk el belőle visszafelé az ukránoknak gázt, azzal válaszolt, hogy mivel két állam közötti szerződésrőől van szó, annak keretében a magyar állam biztosan nem adhat el, nem is akar ilyet tenni, de mivel a gázpiacon magáncégek is mozognak, így azt nem tudja megakadályozni, ha magántulajdonban lévő gázkereskedők esetleg adnak el ukrán szereplőknek gázt. „Magyarország nem vállalhat semmilyen magáncég nevében semmilyen kötelezettséget, Mi az orosz gázt déli irányból, Ukrajna kikerülésével fogjuk Magyarországra hordani. Az, hogy az Ukrajna felé lévő vezetéken ki és mit szállít, arra csak azt tudom mondani, hogy a magyar állam nem szállít. Ha azt magánkereskedők használják, azt természetesen senki sem korlátozhatja” – rögzítette.
A konkrét árazási és az ukrán feltételről szóló téma mellett Orbán annyit futólag mondott még a gázárképetről, hogy az a tőzsdei árakhoz igazodik. Ez fontos formáció, és egyúttal megszokott gyakorlat is a hosszabb távú szerződések körében, miszerint pl. a holland TTF-tőzsdei árazáshoz igazodik valamilyen képlet és időhorizont mellett az ár. Mindez az elismerés azért érdekes, mert a mostani tőzsdei árak 1600-1900 dollár körül járnak ezer köbméterenként, tehát sokszorosan magasabban, mint a lap által lényegében határozottan bemondott 225 dolláros információ, így tehát ez azt is előrevetíti, hogy idővel a magyar állam gázbeszerzési költségébe is brutálisan beszűrődik majd a tőzsdei árak hatása.
A kormányfő az orosz gázszállítási kilátások kapcsán leszögezte (most meglehetősen bizonytalan, hogy mikor és mennyit szállítanak például a Jamál Európán, vagy az Északi Áramlat 2-n): az oroszok a szerződéseket mindig betartják és leszállítják a gázt, ez történik most az évi 4,5 milliárd köbméternyi szerződés keretében is. Elárulta, hogy ennek volumenét úgy lőtték be, hogy az éves 9-10 milliárd köbméternyi teljes országos gázfogyasztásnak kb. a fele biztosan bejöjjön az orosz szerződésből, ami így lehetőleg a lakosság éves fogyasztását fedezze, a többit pedig piaci alapon szerzik be. Rámutatott: ezzel megadjuk azt a biztonságot, hogy a gázszükséglet fele biztosan megérkezik, de közben megvan az a rugalmasság, hogy a hosszú távú szerződésben szereplőnél esetleg olcsóbban is be tudjunk szerezni gázt a piacról. A leszeződött orosz gáz döntő része Ukrajna kikerülésével a déli folyosón, Szerbia felől érkezik, kisebb része Ausztria felől.
Orbán jelezte, hogy az EU több országának most abból van baja, hogy nem kötöttek hosszabb távú orosz gázvásárlási szerződéseket, az oroszok pedig ilyen esetben vagy szállítanak, ha jó ajánlatot kapnak, vagy nem. Emellett a másik probléma az (ez nekünk is gondot okoz), hogy az Európának szánt LNG-szállítmányok egy része végül Ázsiába jut, még úgy is, hogy kötbért fizetnek a szállítók, mert ott jobban megéri eladni.
A gázpiaci bizonytalanság ezért szerinte most nem az orosz gáz, hanem az LNG piac felől mutatkozik.Azt azonban hozzátette, hogy a magyar kormánynak továbbra is célja, hogy a 4,5 milliárd köbméteres orosz szerződésen felül évi 1-1,5 milliárd köbméternyi LNG-t is be tudjon szerezni a horvát LNG-terminál felől. Ezen felül pedig azért ápol kitüntetetten jó kapcsolatokat Azerbajdzsánnal, mert az ottani gáz egy alternatíva tudna lenni az orosz gáz mellett.