Orbán vesztésre áll – sokba lesz ez nekünk

Már csak egy lépés van hátra, az Európai Unió Bíróságának döntése, és ha az olyan lesz, amilyenre a jelek utalnak, akkor Magyarország óriási uniós támogatástól esik el.

Az előzmények. Az Európai Unióban, különösen a parlamentben egyre többen kifogásolták, hogy egyes tagállamokban nem veszik komolyan az alapértékeket, mint amilyen a jogállamiság, sőt tudatosan igyekeznek leépíteni azokat, miközben az autoriter kormányok az EU anyagi támogatását élvezik. A szankcionálás meglévő eszközeit, mint amilyen a kötelezettségszegési eljárás, nem tartották elegendőnek, mert például ezt csak konkrét esetekre alkalmazta a Bizottság, tudván, hogy az ügy valószínűleg bíróság elé kerül, oda pedig általános problémákkal nem lehet menni. A másik a híres, hírhedt 7. cikkely pedig nem igazán jogi, hanem politikai eszköz. Ezért készült egy jogállamisági eljárás, kifejezőbb név az, hogy európai közpénzvédelmi eljárás, amelynek lényege, hogy a renitens kormányokat pénzelvonással sújtja, hátha abból értenek. Az ügyet az európai intézmények közül a legharcosabban a parlament képviselte.

 Európai ParlamentForrás: Flickr.comFotó: Fred MARVAUX Az EU új szabályokat fogadott el, hogy lehetővé váljon az uniós kifizetések folyósításának leállítása ha egy tagállam nem tartja tiszteletben a jogállamiságot.A Parlament 2020 december 16-án megszavazta a megállapodást a Tanáccsal, ezzel bevezetve egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi az uniós kifizetések felfüggesztését a jogállamiságot megsértő tagállamok esetében. A kifizetések leállításáról szóló döntést a Bizottság javaslata alapján a Tanácsnak kell majd meghoznia, minősített többséggel.Az új szabályozást 2021 január 1-jétől kell alkalmazni. Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult megkérdőjelezve a mechanizmus jogszerűségét, de ez nem függeszti fel annak alkalmazását.A Parlament következetesen azzal érvelt, hogy ellenkező bírósági ítélet hiányában a jogállamisági mechanizmus működik, és a Bizottságnak jogi kötelessége megvédeni az EU pénzügyi érdekeit. A 2021. március 25-én elfogadott állásfoglalás szerint állás a Parlament azonnali cselekvésre szólította a Bizottságot és hangsúlyozta, kész jogi lépéseket tenni vele szemben, ha az nem teljesíti kötelezettségeit. Az EP-képviselők számos alkalommal felhívták a figyelmet arra, hogy veszélyben vannak az uniós alapértékek és kérték, hogy a hosszú távú költségvetés és a helyreállítási alap forrásai ne kerüljenek azoknak a kezébe, akik a demokrácia és az alapvető jogok ellenében tevékenykednek.A 2020 október 7-én elfogadott jelentésükben a képviselők egy olyan új mechanizmus létrehozására szólítottak fel, amely megerősíti a jogállamiságot Európa-szerte, és hatékony szankciók bevezetését kérték az azt megsértő tagállamokkal szemben. Szerintük az uniós intézményeknek meg kell állapodniuk olyan egyértelmű szabályokban, amelyek összekapcsolják a jogállamiság tiszteletben tartását és az uniós pénzek folyósítását a tagállamok számára.
Forrás: Európai Parlament

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése

 Dobrev Klára EPFotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A megállapodás tehát megszületett. A hátrányok elsősorban a végtelenül korrupt és cinikus magyar és a lengyel kormányt érintik, ezért a két ország azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az éppen abban az időszakban készülő hétéves uniós költségvetést. Végül abban egyeztek meg, hogy a jogállamisági mechanizmus a tervek szerint 2021. január 1-jén életbe lép, de a Bizottság mindaddig nem alkalmazza, ameddig a magyar és lengyel keresetet el nem bírálja az Európai Unió Bírósága. Ehhez vagyunk most nagyon közel. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint döntés februárban várható. Az egy fontos fejlemény, hogy a bíróság főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona szerint el kell utasítani a magyar, lengyel keresetet. Márpedig a főtanácsnok állásfoglalása sokat nyom a latban. A főtanácsnok egy speciális jogintézmény, aki betölti a posztot az nem tagja a bíróságnak, ha úgy tetszik külső szakember, aki a lehető legtöbb szempontból, a lehető legobjektívebben vizsgál egy-egy ügyet. A főtanácsnok tett egy fontos megállapítást, ami egy régi vitára is pontot tehet. Nevezetesen arra, hogy mi uniós hatáskör és mi nemzeti. Nos a támogatások elosztása alapvetően az illető országra tartozik, ám abban az esetben, ha uniós pénzek tűnnek a süllyesztőben, nem lehet követni az útjukat, magánzsebekbe vándorolnak, nos abban az esetben az ügy uniós hatáskörbe tartozik – állapítja meg a főtanácsnok.

Mégis mennyi pénzről beszélünk?

A „szokásos” támogatásokat nem érinti az új jogállamisági mechanizmus. Ezek a felzárkózást szolgáló pénzek minden hétéves költségvetésbe szépen be vannak kalkulálva, ezek érkezni fognak ezután is. Itt az úgynevezett helyreállítási alapról van szó, amit eredetileg azért hozott létre az Európai Unió, hogy a járvány utáni gazdasági talpra állást segítse. A pénzt öt év alatt kellene felhasználni, illetve lehetne, de ha a magyar kormány ezt egy év alatt szeretné elkölteni, akkor az a GDP 3 százalékát jelentené.

Pogátsa Zoltán közgazdász különösön szemszögből vizsgálta meg a dolgot. A kormány nem látszik túl izgatottnak, főleg idegesnek, miközben Orbán kuruckodásának igen súlyos anyagi következményei lesznek. Az a helyzet ugyanis, hogy ez a pénz makroszinten nem hiányzik a magyar gazdaságból, amely főleg az állami beruházások miatt túlfűtött, magas a növekedés. Ha még több pénz kerül bele, akkor elszáll az infláció, és számos más következmény jöhet. Viszont ennél sokkal, de sokkal fontosabb lenne a mikroszintet figyelni. A helyreállítási alap ugyanis szolgál az egészségügy fejlesztésére. Kinek kell magyarázni, hogy arra égető szükség volna. Szolgál a digitalizációra, amelyben fényévnyi elmaradásaink vannak, szolgál a zöld átmenet gyorsítására, ahol szintén lenne tennivaló bőven, mert például nem csökken a szén-dioxid kibocsátás, pedig bevállalta az ország. Orbán önfejű politikája ilyen fontos fejlesztéseket fog visszavetni.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd.

Részvény: