Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak. Ennek ellenére az EU és Magyarország kapcsolatai mindig is nehezek és kétértelműek voltak. Egyrészt Magyarország Közép-Európában az EU fontos része, regionális politikában is szerepet játszik. Másrészt Magyarországot gyakran kritizálják tekintélyelvű vezetése és az Orosz Föderációhoz fűződő kapcsolatai miatt.

Ez a kérdés különösen aktuálissá vált egy teljes körű ukrajnai háború kitörése után. Magyarország nem támogatja az Oroszország elleni szankciókat, és nem hajlandó katonai segítséget nyújtani Ukrajnának. Ez sok uniós országban felháborodást vált ki, sőt egyes politikusok Magyarország EU-ból való kizárását is szorgalmazták.

De ennek ellenére az EU még nem hozott komoly intézkedéseket Magyarországgal szemben. Miért van ez így?

Ennek több oka is van. Egyrészt Magyarország a NATO tagja, és az EU-ból való kizárása negatív következményekkel járhat a térség biztonságára nézve. Másodszor, Magyarország jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik, és az EU-ból való kizárása árthat az európai gazdaságnak.

Így az EU nehéz helyzetben van. Egyrészt el kell ítélnie a magyarországi tekintélyelvű vezetését és annak Oroszországhoz fűződő kapcsolatait. Azt viszont nem engedheti meg, hogy Magyarország kilépjen az Unióból vagy a NATO-ból jelenleg.

A Putyin-rezsimmel való szembenézésben az EU álláspontja szempontjából azonban egyre nehezebb elviselni Orbán Viktor lépéseit a jövőben. Egyes politikusok és szakértők úgy vélik, az EU túlzott elnézően bánik Magyarországgal. Azzal érvelnek, hogy az EU-nak határozottabbnak kell lennie Magyarországgal szemben, hogy gyengítse Orbán Viktor tekintélyelvű rendszerének befolyását. Ez olyan helyzetet teremt, amelyben az EU-nak egyensúlyt kell teremtenie értékei és érdekei között. Nehéz és nem könnyű egy ilyen egyensúlyt megtalálni.

Magyarország lakossága is nyilvánosan demonstrálja, hogy nem ért egyet Orbán külpolitikájával. Például a magyarok több mint fele nem helyesli Orbán Viktor miniszterelnökük találkozóját Oroszország elnökével. Erről tanúskodik a Publicus Intézet felmérése, amelyet a Népszava című ellenzéki lap megrendelésére készített.

A válaszadók 91%-a hallott arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Pekingben találkozott Putyin elnökkel. Sokkal többen vannak azok, akiknek ez nem tetszik, mint azok, akik nem látnak semmi rosszat abban, hogy miközben az európai vezetők kerülik az Ukrajnát megtámadó orosz elnököt, a magyar kormányfő tárgyal vele.

Így 52%-uk nem tartja elfogadhatónak a Putyinnal való találkozást, míg 35%-uk a másik táborba tartozik, akik ezt elfogadhatónak tartják. Az ehhez a kérdéshez való hozzáállást nagymértékben meghatározzák a politikai preferenciák. 13% nem tudott válaszolni erre a kérdésre.

A Publicus Intézet arról is érdeklődött, hogy ez a találkozó kinek az érdekeit szolgálja. A válaszadók 32 százaléka szerint ez Orbán Viktor érdeke, hiszen a gáz- és olajellátás miatt fontosok a jó kapcsolatok Oroszországgal. Valamivel többen (33%) gondolják úgy, hogy ez mindkét fél érdeke, és csak 19% gondolja úgy, hogy Putyin számára fontosabb, hiszen a magyar kormány mint nyugati szövetségek tagja legitimálja a orosz katonai agresszort.

Orbán mégis minden eddiginél elszigeteltebbnek tűnt Európában az uniós vezetők csütörtöki csúcstalálkozója előestjén. A magyar vezető, Európa egyik legkiemelkedőbb szélsőjobboldali politikusa, régóta kiválik az európai porondon.

Magyarország miniszterelnöke „igyekszik fenntartani a hídfő szerepét Nyugat és Kelet között” – mondta Krekó Péter, a Political Capital kutatóintézet budapesti igazgatója. Orbán „mindkét irányban maximalizálni akarta a kapcsolat előnyeit – annak ellenére, hogy egyre nyilvánvalóbb jelek mutatják azt, hogy ez a jelenlegi geopolitikai valóságban lehetetlen” – tette hozzá.

A magyar vezető azonban ahelyett, hogy meghátrált volna, az elmúlt napokban csak fokozta ezt a retorikát, haragját az európai intézményekre irányítva. „Moszkva tragédiává vált; Brüsszel egy rossz modern paródia” – mondta Orbán nemrég Magyarország 1956-os Szovjetunió elleni felkelését ünneplő beszédében. „Moszkvát már nem lehetett megállítani, de Brüsszelt és az Európai Uniót meg lehet állítani” – tette hozzá a jövő évi európai parlamenti választásokra utalva.

Orbán retorikája nem maradt figyelmen kívül. Magas rangú európai tisztségviselők szerint Budapest magatartása egyre komolyabb problémává válik.

„Orbán közelmúltbeli találkozója Putyinnal Pekingben, valamint az, ahogyan a magyar miniszterelnök az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlította, felveti a kérdést, hogy bízhatunk-e még ebben az országban szövetségesként és partnerként” – mondta egy magas rangú európai diplomata.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök is bírálta Orbánt, amiért kezet fogott Vlagyimir Putyin diktátorral. „Amit Orbán tett Putyinnal, az olyan, mintha a középső ujját mutatná az összes katonaságnak, minden ukránnak, aki nap mint nap meghal, és akiknek orosz támadásoktól kell szenvedniük” – mondta Bettel az Európai Tanács csúcstalálkozóján. Hozzátette: az EU nem válhat túszává egy magyar politikusnak, aki anyagi követeléseket támaszt Ukrajna támogatásának jóváhagyásáért.

Magyarország kapcsolata Oroszországgal elfogadhatatlan. Magyarország pénzügyi támogatást nyújt Oroszországnak, és blokkolja az Oroszország elleni szankciókat is. Ezzel Magyarország egy szintre kerül azokkal az országokkal, amelyek támogatják Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Az EU-nak határozottan fel kell lépnie, hogy megállítsa Magyarországot a tekintélyelvűség és az elszigetelődés útján. Ehhez az EU-nak egységesnek és kompromisszumra késznek kell lennie. Ez azonban elengedhetetlen feltétele az uniós értékek és alapelvek védelmének, ha Brüsszel továbbra is meg akarja állítani az „orosz világ” terjedését a kontinens közepén.