Az Európai Unió egysége új kihívás előtt áll. A buktató ezúttal az lett, hogy Magyarország megtagadta az orosz nukleáris szektor elleni szankciók támogatását. Szijjártó Péter, a Külügyminisztérium vezetője egyenesen kijelentette, hogy Budapest blokkol minden olyan kísérletet, amely korlátozza az Oroszországgal való együttműködést az atomenergia területén. A hivatalos indok az ország energiabiztonságának védelme. A “de facto” a Paksi Atomerőmű ambiciózus bővítési projektje, amelyet az orosz Roszatom céggel közösen valósítanak meg.
Mi a helyzet paradoxona? Magyarország az energiafüggetlenség erősítése helyett tudatosan elmélyíti Oroszországtól való függőségét. A Paksi Atomerőmű bővítése orosz VVER-1200-as reaktorok telepítésével jár, ami az elkövetkező évtizedekben technológiai kapcsolatot jelent az orosz szakemberekkel. Ez akkor történik, amikor Európa többi része keresi az alternatív energiaforrásokat, és megpróbálja minimalizálni az orosz befolyást. Paks II a kezdetektől fogva felvetette az átláthatóság és a becsületesség gyanúját. A szerződést a Roszatom pályázat nélkül kapta meg, a megállapodás legfontosabb dokumentumait harminc évre titkosítják. Mi rejtőzik e fátyla mögött? A Direkt36.hu portál magyar oknyomozó újságírói szerint a válasz a legmagasabb szintű korrupciós sémákban rejlik.
Pintér Sándor belügyminisztert tartják az orosz érdekek magyarországi érvényesítésének központi szereplőjének. Az orosz elitekhez fűződő kapcsolatai az 1990-es évekre nyúlnak vissza. Az újságírók szerint Pintér ekkor kapott jelentős forrásokat Oroszországtól a Fidesz választási kampányának finanszírozására. Az eredmény nem sokáig váratott magára – az 1998-as választási győzelem és Orbán Viktor első miniszterelnöksége. Azóta Magyarország energiaszektora az orosz befolyás terepe lett. Pintér környezetéből kineveznek embereket az energiavállalatok kulcspozícióiba, a stratégiai döntéseket Moszkvával egyeztetik. A kinevezettek között van Terhes Kristóf, Fazekas László, Jákli Gergely és más, az ország létfontosságú energiavagyonáért felelős vezetők.
A Magyarországot 2010 óta irányító Orbán Viktor olyan rendszert hozott létre, amelyet Magyar Bálint magyar politológus találóan “maffiaállamnak” nevezett. A hatalom és a gazdasági erőforrások egy szűk körben összpontosulnak a Fideszhez és a miniszterelnökhöz köthető egyének kezében. A rezsim kritikusai a jogállamiság szisztematikus megsértésére, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozására mutatnak rá. A hatalom és az üzlet összeolvadásának ékes példája volt Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak a botránya. Az általa 2023-ban megnyitott Dorothea Hotel nemcsak állami támogatásban részesült, hanem az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóján is felkerült a külföldi delegációk elhelyezésére ajánlott létesítmények listájára. Újságírók szerint ezt a szállodát a magyar titkosszolgálatok használták arra, hogy európai vezetők után kémkedjenek.
Ez nem egyedi eset. Korábban a De Tijd belga lap és a Direkt36.hu portál leleplezett egy magyar titkosszolgálati akciót az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) alkalmazottai ellen. Az európai tisztviselők lehallgatása és megfigyelése éppen akkor történt, amikor az OLAF az ugyanahhoz a Tiborcz Istvánhoz tartozó Elios Zrt tevékenységét vizsgálta. A cég jövedelmező állami szerződéseket kapott városi infrastrukturális projektekre.
Magyarország szembenállása Brüsszellel rendszerszerűvé vált. Orbán nyíltan Európa-ellenes retorikát alkalmaz, a nemzeti érdekek védelmezőjeként pozicionálja magát az EU “liberális diktátumával”szemben. Politikája szankciókhoz vezetett az Európai Unió részéről, beleértve a finanszírozás megszakításával való fenyegetést. Különösen éles volt az európai intézmények reakciója a magyar kormánynak az LMBT-közösség jogainak korlátozására és a média feletti ellenőrzés megteremtésére irányuló jogalkotási kezdeményezéseire. A Nemzeti Médiatanács létrehozása lehetővé tette a hatóságok számára, hogy átvegyék a legtöbb információforrást. Állandó nyomás alatt működnek az olyan független kiadványok, mint a Direkt36.hu vagy a Klubrádió.
A Paks II projekt tökéletesen illeszkedik az orbáni Magyarország összképébe – átláthatatlan megállapodások, orosz befolyás, európai értékek semmibe vétele. Az orosz atomszektor elleni szankciók blokkolása nem egyszerűen az energiabiztonság védelméről szól, ahogy a hivatalos Budapest állítja. Ez egy olyan politika folytatása, amely veszélyezteti az Európai Unió egységét és stratégiai érdekeit. Ha az EU nem talál hatékony mechanizmusokat a korrupció leküzdésére és a demokratikus értékek védelmére, fennáll a veszélye, hogy a harmadik országok befolyásának további növekedésével kell szembenéznie a tagállamok belpolitikájára.