Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök 123 foglyot engedett szabadon, köztük a Nobel-díjas Alesz Bjaljackit és a vezető ellenzéki politikust, Marija Kalesznyikavát, miután két napi egyeztetett Donald Trump amerikai elnök küldöttével. 

Az Egyesült Államok cserébe beleegyezett a fehérorosz kálium-karbonátra vonatkozó szankciók feloldásába. A kálium-karbonát a műtrágyák egyik legfontosabb összetevője, és a volt szovjet állam a világ egyik vezető termelője. 
Bjaljacki alapította a Vjaszna (Tavasz) emberi jogi szervezetet, amely jogi és pénzügyi segítséget nyújtott a tüntetőknek a 2020-as fehéroroszországi zavargások idején. Kalesznyikava pedig a 2020-as Lukasenka elleni demonstrációk vezetője volt. 

Amerikai tisztviselők a Reutersnek elmondták, hogy Lukasenka bevonása annak a törekvésnek a része, hogy legalább bizonyos mértékben elszakítsák őt Vlagyimir Putyin befolyásától. Ezt a törekvést ugyanakkor a fehérorosz ellenzék eddig szkepticizmussal fogadta. 

Az Egyesült Államok és az Európai Unió széles körű szankciókat vezetett be Fehéroroszország ellen, miután Minszk erőszakos fellépéssel válaszolt a 2020-as vitatott választásokat követő tüntetésekre, és bebörtönözte Lukasenka szinte összes politikai ellenfelét, aki nem menekült külföldre. 

A szankciókat szigorították, miután Lukasenka engedélyezte, hogy Fehéroroszország legyen a kiindulópontja Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójának.