Március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen. Ez a döntés a háborús bűnös állítólagos felelősségével összefüggésben született (ukrán gyerekek illegális kitoloncolása miatt). A világ, Ukrajna és Oroszország aktívan reagál a Nemzetközi Büntetőbíróság Putyin letartóztatásáról szóló döntésére.

         Az olyan bűncselekmény, mint a gyermekrablás, rendkívüli eset. Az ilyen példák a történelemben szó szerint az ujjakon számolhatók. Ennek megfelelően ez egy valóban szörnyű emberiség elleni bűncselekmény, amelynek következményei még évtizedekig kísértik az Orosz Föderációt és Putyint.

         Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin háborús bűnök vádjával kapcsolatban. Ez a lépés „nagyon erős álláspont” – mondta Biden.

         Mindeközben az orosz hatóságok képviselői felháborodásuknak adnak hangot a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése miatt, jelezve, hogy Oroszország nem részes fele a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, és ezzel szemben semmilyen kötelezettsége nincs.

         Először is, Putyin számára ez óriási imázscsapás, amely kiterjed majd „diplomáciai partnereire”. Például megnehezíti Hszi Csin-ping látogatását, mert Putyint ténylegesen száműzetettnek és háborús bűnösnek bélyegezték, Hszi Csin-ping pedig a legmagasabb szinten fog találkozni egy tényleges háborús bűnössel. Ezért csökkenti számára a politikai és diplomáciai manőverezést.

         Marco Buschmann, Németország szövetségi igazságügyi minisztere viszont megerősítette, hogy országa a területén végrehajtja a Nemzetközi Bíróság határozatát. Dél-Afrika elnökének szóvivője, Vincent Magwenya elmondta, hogy Dél-Afrika tisztában van Putyin 2023 augusztusi BRICS-csúcstalálkozóján való esetleges látogatásával kapcsolatos jogi kötelezettségeivel.

         A Nemzetközi Bíróság döntésének nagyon gyakorlati értelme van: Németország és Dél-Afrika nyilatkozatai ezt igazolják.

         Olaf Stolz saját nyilatkozatában ismét hangsúlyozta, hogy senki sem áll a törvények felett: „A Nemzetközi Büntetőbíróság a megfelelő intézmény a háborús bűnök kivizsgálására. A lényeg az, hogy senki sem áll a törvény felett, és ez az, ami most világossá válik.”

         Hasonló nyilatkozatokra lehet számítani a Római Statútumot ratifikáló államok más képviselőitől is (összesen 123 állam).

         Putyint most már az Orosz Föderációhoz lojális országokban is letartóztathatják, mint Magyarországon, Szerbiában, sőt Tádzsikisztánban is, amely CSTO tagja, és ahol orosz katonai bázis található.

         Ami szintén fontos, az ICC döntése megkérdőjelezi Putyin személyes látogatását a dél-afrikai BRICS-csúcson, ami aláássa a Kremlnek az államközi társuláshoz fűződő reményeit (köztük Dél-Afrika mellett a Római Statútumot Brazília is ratifikálta).

         A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz diktátor ellen jogilag nemzetközi bűnözőként való elismerését jelenti, ami a jelenlegi „orosz elittel” is ellehetetleníti a tárgyalásokat.

         Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren írt erről.

         Szerinte ez magának az Orosz Föderációnak is azt jelenti, hogy az Orosz Föderációt „a háború előtti állapotában” nem lehet visszahelyezni a világpolitikába. Továbbá, ahogy a politikus megjegyezte, amig „Putyin arca képviseli Oroszországot”, szó sincs a szankciók feloldásáról.

         Oroszország számára újabb szégyen az elnök nemzetközi keresése, ami tovább növeli elszigeteltségét és elutasítását a világban.

         Ez csak az első lépés a bűnösök bíróság elé állítása felé. Az elkövetett háborús bűnökért nem lehet büntetlenül járni, ezért a nyugati világ demonstratívan megmutatta, hogy ha Putyinnal is lesznek tárgyalások, akkor csak Ukrajna kezdeményezésére, mert ezek manapság fizikailag nem valósulhatnak meg – háborús bűnösökkel senki sem tárgyal.