A volt magyar külügyminiszter és uniós biztos nem hiszi, hogy a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU fölkarolná, támogatná, segítené a Fideszt. Balázs Pétert arról kérdeztük, hogy Friedrich Merzet választották meg a német szövetségi parlament, a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártjának elnökévé. Mint mondta, aktív, rendkívül ambiciózus embernek ismeri Merzet, akitől elég kemény CDU-s álláspontokra számíthatunk.
– Milyen jelentősége van Németország és a világ számára a német Kereszténydemokrata Unió tisztújításának?

– A CDU jelenleg a legnagyobb ellenzéki párt Németországban, és a legnagyobb jobbközép párt Európában. Tehát mind Németországra, mind Európára hatással van. Egy harmadik, nagyon lényeges szempont pedig az, hogy tulajdonképpen Angela Merkel utódlásáról van szó. Volt egy átmeneti időszak, amikor Armin Laschet volt az elnök, ő nem volt sikeres a parlamenti választásokon. Úgy alakult egy kormány, hogy abban 16 év után most nincs benne a CDU. Ezért volt kérdés, hogy ki jön Merkel után. Merz – én ismerem őt személyesen –, egy rendkívül ambiciózus ember. Jó darabig háttérben volt, de most előrelépett. Elég kemény CDU-s álláspontokra számíthatunk.

– Az, hogy Friedrich Merzet választották meg elnöknek, azt jelenti, hogy a CDU búcsút intett Angela Merkelnek és a politikájának?

– Angela Merkel intett búcsút a politikának, mert önként távozott. Ő jelentette be, hogy nem kíván indulni. Nem tudjuk, soha nem is fogjuk megtudni, mi lett volna, ha indul. Végül is senki nem intett búcsút, hanem véget ért egy hosszú korszak, amit Angela Merkel igen sikeres, kompromisszumkereső politikája jellemzett. Ő – ellentétben sok férfi politikussal – nem ment bele presztízs-harcokba, hanem mint egy jó anyuka – úgy is becézték őt Németországban, hogy „Mutti” – azt mondta: békében, tárgyalásokkal kell mindent szépen megoldani. Ezt olykor túlzásba is vitte, például sokan gondoltuk azt Magyarországon, hogy Orbán Viktorral nem kellett volna olyan kesztyűs kézzel bánnia. Ám ezen már túl vagyunk. Most jön egy másfajta politika. Merz egy aktív, kemény politikus, és most végre szerephez is jut, tehát biztos, hogy nagy lendülettel fog munkához látni.

– Mit ígért Merz?

– Határozott, de konstruktív ellenzéki politikát. Van egy erős kormány, ez a három párti „jelzőlámpa” koalíció, (a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciójából áll – a szerk.), és van egy igen jó képességű kancellár, Olaf Scholz személyében. Most a Bundestagban vele szemben a legerősebb hang a CDU-é lesz, és ott van mellette a nem túl régen megújult CSU vezetése. Az elnök, Markus Söder személyében ott is van egy dinamikus ember. Tehát kialakulhat egy rendes kormány-ellenzék dialógus, amihez Németországban a politikai kultúra is megvan. Vagyis biztos, hogy fognak egymással vitatkozni, de az ország érdekében.

– Ha németek Németország érdekében fognak vitatkozni egymással, az mit jelent az Európai Uniónak?

– Bizonyos, hogy Németország építeni akarja az Európai Uniót. Ebben Merzék sem fognak más utat választani, hiszen ők tulajdonképpen közvetve Helmut Kohlnak, és még sok, nagy kereszténydemokrata politikusnak is az örökösei. Az Európai Unió számíthat arra, hogy van egy integrációpárti német politika. Ezek után mindenki azt várja, hogy az áprilisi francia elnökválasztáson ki győz, ki lesz a francia partner. Mert ők ketten fogják meghatározni az európai politikát.

– Merzet ugyan pártján belül inkább a konzervatívokhoz sorolják, de azt kijelentette, szó sem lehet az együttműködésről a bajor testvérpárttól, a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párttal. De mi van, ha mégis rákényszerül erre?

– Nem fog rákényszerülni. De egyébként ez egy nagyon fontos kijelentés volt tőle, mert az ellenzékben most ők ülnek. A Baloldali Párt (németül Die Linke), mint szélsőbal, a CDU/CSU és az AfD. Ezek a pártok alkotják az ellenzéket. Adná magát az, hogy akkor az ellenzék fogjon össze, csakhogy ez három különböző politikai erő. A Linke mindenképpen, mert ők végül is a volt NDK-s állampártnak az örökösei, leszármazottai. Az egy komolyabb veszély lehetett volna, hogy a CDU/CSU közeledik az AfD-hez, minthogy egy oldalon ülnek a parlamentben. De Merz ezt már rögtön kizárta, nyilván jól tudta, hogy sokan gondolnak erre. Ő azt mondta tehát, hogy az AfD-vel nem, és itt visszatér a Franz Josef Straussnak hajdani CSU elnöknek ahhoz a mondásához: „tőlünk jobbra nincs legális politikai erő”.

– Merz győzelme miként hat a magyar-német kapcsolatokra?

– A jelenlegi magyar kormánypárt, a Fidesz – mellényzsebében a kis KDNP-vel – választhat partnert minden országban. Nyíltan még nem állt össze az AfD-vel, nem úgy, mint a franciaországi Marine Le Pennel, aki még Budapesten is járt, vagy a holland Geert Wilders- szel. Ők hírhedt szélsőjobboldali figurák. Orbán eddig óvakodott attól, hogy az AfD-vel nyíltan rokonszenvezzen, viszont a szövegeit egy az egyben átveszi. Azt mondja, amit az AfD is mond, ezzel pedig már lényegesen eltávolodott a CDU-tól. De azáltal is, hogy kirakták a Fideszt az Európai Néppártból. Orbán pillanatnyilag a szélsőjobb környékén kalandozik, próbálta ezeket a pártokat össze is szervezni. Formális kapcsolata azonban nincs az AfD-vel. Sőt, a Fideszben néha le is tagadják, és azt mondják, hogy ők az AfD-vel nem akarnak közösködni, pedig a párt politikája egyértelműen odakötődik. Vagyis nem várható, hogy német részről a CDU fölkarolná, támogatná, segítené a Fideszt.

https://hirklikk.hu/kozelet/nem-varhato-hogy-a-cdu-folkarolna-tamogatna-segitene-a-fideszt/392872/