Az ukrán konfliktuszónában zajló egyre durvább hétvégi robbantások ellenére, még mindig van elméleti esély a diplomáciára. Joe Biden személyesen is tárgyalna Putyinnal, legalábbis akkor, ha a találkozó időpontjáig nem indítja be a teljes támadást. A oroszok továbbra kitartanak amellett, hogy nem lesz megszállás.
Az amerikai hírszerzés vasárnap közölte, hogy az Ukrajnát körülvevő mintegy 150 ezer orosz katona parancsokat kapott az ország megszállására. Ugyan az utasítások beérkezése még továbbra sem feltétlenül jelenti, hogy meg is fog indulni a támadás, Joe Biden amerikai elnök már pénteken azt mondta, hogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök, úgy döntött katonai agresszióval fog továbbmenni.
Az orosz csapatok múlt heti „visszahívása” óta egyre több jel mutat arra, hogy tényleges támadást készítenek elő. A katonák egy elenyésző részét hívták csak vissza egy közeli támaszpontra, de a készenlétük nem csorbult és napról-napra jönnek a hírek, amik a helyzet eldurvulásának ágyaznak meg.
Még a keddi „kivonulás” napján kibertámadás érte Ukrajnát, csütörtöktől pedig aknavetőtűztől hangos az oroszbarát csapatok által uralt Donyec-medence.
Hibrid hadviselés
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziót (SSM) küldött a az orosz szeparatisták és az ukrán katonák közt húzódó érintkezési vonal ellenőrzésére. Az EBESZ csapat csütörtökön közel 600 olyan esetet jelentettek, ahol megszegték a tűzszünetben előírtakat, pénteken ez a szám 870-re, szombaton pedig már több mint 1500 volt. A megszegések több mint 90 százaléka nem egyszerű puskagördülés, hanem aknavető által okozott robbanás. Csütörtökön egy óvodát találtak el, szombaton pedig két ukrán katona meghalt, de az ukrán hadsereg számára egyelőre az az utasítás, hogy ne lőjenek vissza.
A közvetlen konfliktus mellett, folytatódott a megfélemlítés és az dezinformációs kampányok politikája is.
Vlagyimir Putyin pénteken személyesen felügyelte az orosz nukleáris arzenállal folytatott hadgyakorlatozást, és mint kiderült: a szeparatisták, már azelőtt elkészítették a civiljeik „ukrán támadás” miatti kimenekítését bemutató videót,
Kétségbeesett diplomácia
Emmanuel Macron vasárnap telefonon beszélt az orosz és amerikai elnökkel is, és elviekben további időt nyert a konfliktus rendezésére. Putiynnal ugyan abban nem értettek egyet, hogy melyik fél lő melyikre, de abban igen, hogy folytatják a tárgyalásokat. Biden nem fűz hozzá sok reményt, de külügyminisztere szerint bárhol-bármikor hajlandó találkozni Putyinnal, amíg az orosz elnök nem kezdi meg Ukrajna tényleges megszállását.
A Élysée-Palota jelentése szerint, Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön találkoznak, szintén feltéve, ha addig nem indul meg az orosz támadás. Ekkor beszélhetnek majd az államfők találkozójáról, és annak formátumáról. Eddig a Nyugat vezetői csak egyesével tudtak szót váltani Putyinnal. Macron a hónap elején, Olaf Scholz német kancellár egy héttel ezelőtt utazott Moszkvába, kevés felmutatható eredménnyel. Az amerikai elnök eddig csak telefonon beszélt Putyinnal.
A CBS vasárnapi interjújában Anatoly Antonov orosz nagykövet továbbra is azt állította, hogy nincsen semmiféle fenyegetés, sem az USA, sem pedig Ukrajna felé, katonáik pedig jogosan tartózkodnak orosz, illetve oroszbarát területeken. Szerinte ha a nyugat el akarja érni, hogy ne legyen háború, egyszerűen beszéljék rá Kijevet arra, hogy hajtsák végre a 2015-ös második minszki jegyzőkönyvben foglaltakat, a dokumentum azonban több helyen ellentmond magának, és értelmezéstől függően eltérő, hogy melyik oldalnak kedvezne.
Arra a kérdésre, hogy a meghívás ellenére Putyin miért nem ült még le Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Antonov nem válaszolt.