Nem Pressman avatkozott be a magyar belügyekbe, hanem Orbán az amerikaiakba

Néhány diktatúrában még jó lehet Magyarország imázsa, de a közvetlen szövetségesei körében nagyon régóta nem volt ilyen rossz, legutóbb talán a korai Kádár-rendszer idején. Így értékelte a helyzetet Dérer Miklós, megjegyezve: Magyarország mindig akkor veszített történelmében, amikor nem volt jó az imázsa. A külpolitikai szakértővel arról beszélgettünk, hogy a külügyminiszter talán minden eddiginél durvábban nekiment az Egyesült Államoknak. Szijjártó Péter szerint a budapesti amerikai nagykövetnek nincs joga beavatkozni a magyar belpolitikába. Dérer szerint nem is volt ilyen kísérlet, ezzel szemben feltette a kérdést: vajon az nem beavatkozás volt az amerikai belügyekbe, amikor Orbán Viktor nyíltan drukkolt Donald Trumpnak az elnökválasztás előtt?

Teljes mértékben érdektelen, hogy mit gondol ő vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá...Több tiszteletet kérünk a magyaroknak” – üzente Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a budapesti amerikai nagykövetnek, miután David Pressman a minap a következőt mondta a Politico európai kiadásának: „A magyar kormány politikai vezetői gyakran beszélnek a béke előmozdításáról, de – a szankciók elítélésétől kezdve az orosz tűzszüneti javaslatokig – folytatják Putyin politikájának hirdetését”. Szijjártó budapesti sajtóértekezletén – mint az ATV tudósított – fenyegetőzve azt is mondta, hogy a diplomatának „nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe, és ha arra kívánja felhasználni a magyarországi tartózkodását, hogy minősítgesse a magyar emberek által elég egyértelmű többséggel megválasztott, a magyar emberek felhatalmazását bíró kormány tevékenységét, akkor nagyon nehéz dolga lesz abban a tekintetben, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon”. Ezt még tovább is fokozta: „Mert mi, amikor nagyköveteket fogadunk, akkor azt szó szerint értjük: nagyköveteket fogadunk… Nem kormányzókat meg nem helytartókat fogadunk, akiket feltételezem, azért küldenének ide, hogy megmondják nekünk, hogy mi hogy éljünk a saját hazáinkban…Nekünk senki nem mondhatja meg kívülről, hogy hogy éljünk, ezért aztán érdektelen, hogy más ország állampolgára – legyen az egy nagykövet is – mit gondol a magyarországi belpolitikai folyamatokról” Végezetül még egyet megpróbált odaszúrni: „Még akkor is, hogyha a világ más tájairól, talán onnan is, ahonnan a nagykövet úr érkezett, ezzel ellentétes döntéseket próbáltak meg inspirálni. Sőt, akár még finanszírozni is”.

Amióta Donald Trump elvesztette a választást, a magyar kormány rendszeresen bírálja a jelenlegi amerikai kormányzatot. Kiváltképpen azóta, hogy Oroszország lassan egy éve megtámadta Ukrajnát. Most azonban mintha minden eddigi határt átlépett volna Szijjártó. És ha igen, mi ezzel a cél?  Dérer Miklós külpolitikai szakértőt kerestük meg a kérdéseinkkel.

Ezek befelé szóló üzenetek, a céljuk a szavazók megerősítése az iránt, hogy ’mi kiállunk a magyar érdekekért, szemben a dollárbaloldallal, az ellenzékkel, akiknek kvázi hazaárulási törekvéseik vannak’” – mondta Dérer, akinek azért – mint kiderült – több problémája is akad Szijjártó kijelentéseivel.

Az egyik, hogy a miniszter arról beszélt, az amerikaiak ne avatkozzanak bele abba, hogy mi mit csinálunk. De vajon mit tett Orbán, amikor nyíltan Donald Trumpot támogatja az amerikai elnökválasztás előtt? Vagy akkor amikor nyilvánosan Andrej Babiš mellett tette le a voksát Petr Pavellel szemben a csehországi elnökválasztáson?  – Sorolta a példákat a szakértő, aki megállapította, „Nem is értem ezt az egészet, bár minden bizonnyal az is benne van, hogy mi megtehetjük, de mások nem”.

Arról már nem is szólva, hogy az amerikai nagykövet nem avatkozott be a magyar belügyekbe, ő pusztán annyit mondott, hogy sajnos az, amit a magyar kormány mond, az a putyini narratíva – emlékeztetett Dérer, feltéve a kérdést: vajon mi ebben a beavatkozás? Hiszen az Ukrajna mellett álló NATO-ország képviselője csak azt feltételezi, hogy Magyarország is azt az irányvonalat követi, majd, amikor az észreveszi, hogy nem így van, akkor ezt megjegyzi, ráadásul finoman, szellemesen. 

Nem árt ez túlságosan sokat a kétoldalú kapcsolatoknak? – vetettük fel. A külpolitikai szakértő szerint igen, de – mint mondta – az Orbán-kormány nem törődik az imázsával. „Magyarország imázsa még jó lehet néhány diktatúrában, de a közvetlen szövetségeseink körében nagyon régóta nem volt ilyen rossz, legutóbb talán a korai Kádár-rendszer idején” – fogalmazott, megjegyezve: „Magyarország mindig akkor veszített történelmében, amikor nem volt jó az imázsa”. Tragikus tévedésnek nevezte, hogy a kormány nem foglalkozik az imázs kérdésével, miként azt is, hogy a diplomácia vezetője nem diplomatikusan viselkedik és beszél. Persze tudjuk, hogy Szijjártó nem először mond ilyeneket, ebben a stílusban – jegyezte meg. Bár a kommentelők egy részének ez nagyon tetszik, de ha belegondol az ember, ez nagyon káros.

Látjuk – fejtegette –, hogy Orbánt és embereit már nem a hagyományos partneri körben, a hagyományos szövetségeink fogadják, nem azokba az országokba tud elmenni, amelyekhez remélhetőleg máig még tartozunk. Orbán nagyon egyedül maradt – ez tapasztalható a brüsszeli tárgyalásokon is – mondta Dérer, aki szerint azt sem kellene elfelejteni, hogy Orbán a végén egy csomó mindenben kénytelen engedni. 

A külpolitikai szakértő egyébként nem ért egyet azzal, hogy nincs is külpolitikája ennek a kurzusnak. Mint mondja: Orbán külpolitikája határozott, ugyanakkor totális tévedésen alapul. Ő hídszerepet akar a Kelet és a Nyugat között Magyarországnak, de mi nem vagyunk híd, maximum hídfő a nyugati oldalon, s tévedés azt hinni, hogy lehetünk híd is: a történelem során, a kötődésünk okán soha nem is voltunk az.

Hírklikk 

Részvény: