A sokadik írás jelent meg a magyarországi egészségügyi ellátás kilátás helyzetéről, ezúttal a Magyar Orvosi Kamara titkára sorolja a gondokat eljutva oda, hogy a kormány nem akar belekezdeni a fájdalmas reformokba.

A„kecskeméti, majd a szegedi urológiai ellátás ellehetetlenülése mellett recseg-ropog a közellátás teljes rendszere. Csendesen szűnnek meg, zárnak be meghatározatlan időre osztályok, részlegek, műtők – írta Svéd Tamás a Magyar Orvosi Kamara titkára a 24.hu szemléje szerint.

A szakértő felsorolja azokat a körülményeket, amelyeket a legfőbb problémának tart. Ezek között szerepel, hogy túlságosan széttagolt az egészségügyi ellátás, már a járvány előtti években is túl kevesen voltak ennyi ellátóhelyre. Az erősödő magánellátás sok orvos és ápoló számára vonzó alternatíva, már a külföldi munkavállalásnál is erősebb, azaz erős az elszívó hatás.

Nem mer lépni a kormány

Sokan felmondtak a szolgálati jogviszony bevezetése miatt. A hálapénz betiltása után elmaradt a beígért újraszabályozás, nem tisztázták a köz- és magánellátás átjárhatóságát, ezért sok orvos távozott, főleg a nőgyógyászatokról, ahol régebben jelentős volt a hálapénz.

A kataszabályok változása miatt az orvosok és a szakdolgozók egy része megfontolja, hogy érdemes-e megtartani másod-, harmadállásukat az ügyeleten, a sürgősségin, a neonatológián vagy a mentőknél. (Ügyeletet és idősgondozást is vállaló háziorvos, a közétkeztetés étrendjét összeállító dietetikus, sportolókat rehabilitáló gyógytornász és cégeknek számlázó üzemorvos – szeptember 1-jétől mindegyiküknek fel kell adniuk a katázást.)

Svéd szerint rövid távon átvezénylésekkel, szervezésekkel lehetne kezelni a helyzetet, hosszú távon pedig az ellátóhelyek összevonásával, vagyis például a kisebb kórházak bezárásával. Ezt azonban a politika nem meri meglépni.

Forrás:https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/egeszsegugy-reform-kormany-lepes-intezkedes.757352.html

#orvos #kórház #egészségügy #bezárás #válság